Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
36 Tanulmányok szokás jellemezni,32 az 1860-as évek virágzó periódusnak számított, Budapest grandiózus fejlődését mégis az 1873-as városegyesítéstől kezdve számítja a legtöbb szakirodalom. A gyermekek szövegeiből kirajzolódó városimázs elemzése azért is lehet tanulságos, mert többrétegűén mutatja be a korabeli városképet. Egyszerre jelennek meg a szövegekben az urbanizáció előtti állapotokat még részben tükröző városrészekre adott reflexiók, valamint a korabeli városi kultúra pezsgését, az éppen ezekben az években létrejött épületeket bemutató jellemzések. 1865-ben ugyanis számos jelentős középület építése fejeződött be, például az Ideiglenes Képviselőházé, a Magyar Tudományos Akadémiáé, valamint a Vigadóé is. Feszi Frigyest 1859-ben bízták meg azzal, hogy tervezzen új épületet a Hentzi generális által 1849-ben lebombázott Pollack-féle Vigadó-épület helyére. Ezt 1865. január 15-én leplezték le, így az év végén még viszonylag új élményt jelentett Pest-Buda lakosai, például a Florvát-fiúk számára. A Vigadó fontos kulturális és társasági központ volt, Liszt Ferenckoncertek, bálok és más reprezentatív események színhelye, emellett fizikailag is figyelemfelkeltő, a Duna pesti partjának városképileg is meghatározó eleme, ezért a városlakók számára fontos iránypontként (landmark) is azonosítható. Ugyanígy az Ybl Miklós által tervezett ideiglenes képviselőház is, amelyről a fiatalabb fiú, Florvát Árpád Az országgyűlés megnyitására címmel, a Tarka Művek ötödik füzetébe írt költeményt: Beteljesült kívánságunk Fölépült már országházunk. Az országgyűlés megnyitva Országház kapuja nyitva. Remélünk mi tőle sok jót Szép független szabadságot. Az absolut rendszer helyett Adj nekünk függetlenséget. Végre én aztat kívánom Olvasóm sok jegyet kapjon ajándékba/33 A szöveg erőteljesen reflektál az épület által reprezentált politikai jelentésre. A gyermekek politikai érzékenysége családi örökség volt, a közéleti kérdések mind a szűkebb, mind a tágabb családban gyakori beszédtémát jelenthettek. Gyulai Pál 1861. május 24-én írta Szendrey Júliának: „Árpádot-az 32 Széchenyi 1995. 33 Gyimesi 2019. 189. p.
