Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
32 Tanulmányok őriz a gyermekek tollából. Ezek között hét kicsi füzet is található, amelyek a Tarka Művek címet viselik, és kéziratos formában a korabeli folyóiratok jellemzőit utánozzák.17 A Horvát-fiúk otthoni „lapgyártásához” hasonló játék, a nyomtatott sajtó imitálásának gesztusa a későbbi évtizedekben nem számíthatott egyedi esetnek, ennek ellenére igen ritkának számít az ehhez hasonló források feltárása.18 A Tarka Művek készítői angol nevet vettek fel: a szerkesztő Brown Tom, a főmunkatárs pedig Black Dick. Ez az „impresszum” szerepel minden egyes füzet borítóján. A főcím rendszerint nagy, piros betűkkel olvasható a gyermekek kézírásával, alatta van a lapszám, aranysárgára színezve. Mindegyik füzet hátoldalán feltüntették a keletkezés dátumát. A gyermekek az első darabot 1865 karácsonyán ünnepi meglepetésként, a másodikat december 29-én születésnapi ajándékként készítették édesanyjuk számára. A harmadik szilveszter estéjére, 1865. december 31-re van datálva. A negyedik szám már a következő évben, 1866. január 7-én, az ötödik január 14-én, a hatodik január 22-én, a hetedik pedig január 28-29-én keletkezett. Az egyes rovatok, szövegek alatt aláírásként a fentebbi két álnév váltakozik, amelyek feloldása sehol nem történik meg. A papírlapokon azonban érzékelhető, hogy az álneves aláírások különálló, apróra vágott cetliken szerepelnek, amelyeket utólag ragasztottak bele a füzetekbe, és átsejlenek alattuk azok a nevek, amelyeket először írtak a papírlapokra. így azonosítható be, hogy Brown Tom az akkor tizennégy éves Horvát Attilát, Black Dick pedig négy évvel fiatalabb öccsét, a tízesztendős Horvát Árpádot takarja. A kéziratos lap különböző szövegtípusokat tartalmaz: többek között naplórészieteket, útirajzokat és verseket. Pesti városlakóként a fiúk gyakran reflektáltak a városi élet különböző jelenségeire, eseményeire, az új épületekre, valamint a városban megtett séták útvonalára is. 17 OSZK Kt. VII/141. A Tarka Művek lapszámainak kiadása: Gyimesi 2019. 171-192. p. Ugyanezen forrásanyag más szempontú értelmezése, amely a nyomtatott sajtó hatásának elemzésére helyezi a hangsúlyt: Gyimesi 2015b. 18 A gyulai Ladies család gyermekei 1910 körül készítettek hasonló magazinokat: Bódán 2018. 88. p. A nemzetközi szakirodalomban egy korábbi esetre is van példa: a Brontë nővérek gyermekkorukban, az 1820-as évek végétől fiútestvérükkel, Branwell-lel együtt készítettek miniatűr füzeteket, amelyek szintén a nyomtatott sajtó jellemzőit imitálták tartalmi, formai és stilisztikai szempontból is. Mintaként elsősorban a Brontë család által kedvelt Blackwood’s Edinburgh Magazine szolgált. A játék során a gyermekek olyan imaginárius világot teremtettek maguknak, amely menedékül szolgált számukra a hétköznapi élet valósága, kötelezettségei elől. Ez az eset is felhívja a figyelmet a szociokulturális környezet jelentőségére. Szendrey Júlia családjához hasonlóan a Brontë család tagjai is rendszeres újságolvasók voltak, a gyermekek mindennapjaihoz szervesen hozzátartoztak a család által járatott folyóiratok. A Brontë-gyerekek játékáról, az általuk készített játékmagazinokról bővebben lásd: Bock 2002, Alexander 2018.
