Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Recenziók
Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros... 273 Mindebben kellett rendet vágni úgy, hogy értelmezni lehessen a kiváltságolt püspöki mezőváros klasszikus önkormányzati jogait (igazgatási, civil és büntetőjogi, statútumalkotási), választott testületéit és tisztségviselőit, továbbá hivatalait, ahogy a szerző mondja, „városi elitjét", annak mobilitását, vagyoni szerkezetét, státuszában kiváltságolt nemességét (a tipikusan magyarországi jelenséget, hogy ti. a polgárból nemes lesz, míg tőlünk nyugatra ez a folyamat éppen fordítva zajlott le), főúri familiárisainak jelenlétét és működését. Bármelyik aspektusát nézem az elemzésnek (püspöki karriereket, egyházi földesúri pereket, a város hivatalszervezetét, a bírói számadásokat, az adózást, korcsmáltatási jogot, a város hitelügyeit, az urbáriumok és adóösszeírások alapján készült társadalomképet, a várost vezető elit rajzát, a nemességet, az „értelmiséget”, a kereskedelmet, a kézművesipart, a piacközpontot, a polgárság pénzügyeit, a polgári végrendeleteket, a családi és rokoni kapcsolatokat, a kegyesség és szociális ügyek értelmezését), meg kell állapítani, hogy Dominkovits Péter rendkívül igényesen és szakszerűen járt el. Irodalmi hivatkozásaiból is kitűnik, hogy a legtöbb esetben külön tanulmányt szentelt az egyes kérdésköröknek. Magyarán nagy áttekintéssel rendelkezik mind a forrásokra, mind azok feldolgozására vonatkozóan. Ez a magyarázata annak, hogy munkája egyéges szemléletű, jól tagolt, egyben kitekintése van arra is, hogy milyen irányokban kell a kutatásokat folytatni (további mikrokutatások szükségessége a helyi egyházak történetéről, a város anyagi kultúrájáról, öröklési jogszokásairól, a településhierarchiába történő besorolásról, kőszegi kapcsolatairól). Ez utóbbiakat fogalmazták meg 2009 decemberében a nagy érdeklődés mellett folyó vita opponensei is. Összességében elmondható, hogy a Dominkovits-kötet jelentősen hozzájárult Szombathely összetett történeti képének felrajzolásához. Ennek a kötetnek a frazeológiája jelentősen eltér valamennyi, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára disszertációinak sorozatában megjelent PhD-dolgozat szóhasználatától, terminus technicusaitól. Kritikusabb hangvételben is, alkalmasint elhíresült oldalvágásaiban is. Azt általánosságban el lehet mondani, hogy a várostörténet nagyobb összefoglalói (Bácskai Vera, Fügedi Erik, Kubinyi András, Szűcs Jenő) alapozták meg a magyarországi városiasodás hierarchiájának felvázolását. Ezek a művek többek között értékalapú, fogalomtisztázó, piacszervező mutatók alapján készültek. Az összefoglaló munkák alkalmassá váltak arra, hogy minősítsék az egyes városokat, azoknak a hálózatban betöltött helyét. Óhatatlanul is iskolát teremtettek, noha eltérő megközelítéseket alkalmaztak. Abban, hogy egy-egy település történetének feltárása hol tart, milyen eredményeket ért el a kutatás, nagy eltérések mutatkoznak. Nem járható azonban az az út, ha egyes kutatásokat elmarasztalóan minősítünk a településtörténet fejlődésének vagy krízishelyzetének elemzése helyett. Szükségtelenek a beszólások is, hiszen más települések - példának okáért Kőszeg - feltárásában a szerzőt más szempontok vezénylik. Ilyen alapon a disszertációtól számon lehetetett volna kérni Szombathely szerepének elemzését a pártatlan bírósági szervezetben, noha ez teljesen kimaradt a belőle. És ez csak egy a sok közül.
