Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen 231 Morelli javaslata szerint a művészettörténészek a festmények azonosításakor ne a jellegzetes, közismert vonásokat, például Leonardo asszonyalakjainak mosolyát vizsgálják, hanem a kevésbé karakterisztikus jegyeket: a körmöket és fülcimpákat. így sokkal megbízhatóbban fogják megkülönböztetni az eredeti alkotásokat a másolatoktól.9 A mikrotörténészek ügyelnek a periferikus jelenségekre, apró nyomokra, részletekre, mint például egy képaláírás vagy egy aláhúzott mondat egy szövegben, amelyeket korábban érdektelennek, haszontalan információnak tartottak a kutatók. Mizsei Zoltán a kőszegi zenei hagyaték feltárása során tanulmányozta a helyben keletkezett kottákat.10 11 Ekkor bukkant egy különös gyerekrajzra, egy szögletes, téglalap alakú testtel és háromszögletű fejjel ábrázolt vaddisznóra, amely éppen nekiront egy darutollas föveget viselő alaknak. Hogyan kerülhetett a kottatárba a különös jószág? - teszi fel a kérdést a zenetörténész, a válaszadás során pedig aprólékos portrét kínál a helyi zenei életről és oktatásról, ami a város számára évszázadokon keresztül meghatározó feladatnak számított. Hasonlóan, a helyben megjelenő Kőszeg és Vidéke olvasásakor az 1933. július 9-i számban felfedeztünk egy hirdetést, mely szerint a külföldi útja után Kőszegen pihenő, tehetséges fiatal író-grafológus, Tatay Sándor, a világhíres Abu Gadha tanítványa irodát nyit, méghozzá a Chemel utca 14-ben található egykori Szvetics-Sigray palotában." Az épület a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete székhelye, lakója volt egyebek mellett a Vérmezőn kivégzett jakobinus összeesküvő, Sigray Jakab. Ekkor derült ki, hogy a népszerű ifjúsági író egy évig Kőszegen élt, s az is, milyen tevékenységet folytatott, s mindez hogyan hatott az életútjára.12 A különlegesen szép barokk palota tulajdonosi névsorának kutatása során talált rá Söptei Imre Mary Allison-Walters nevére, aki az egyik 20. századi tulajdonos, báró Miske-Gerstenberger Jenő első feleségeként került a látókörünkbe. Gerstenbergemé a II. világháború idején Fruit fedőnéven futárszolgálatot teljesített a brit Special Operations Executive megbízásából. Lebukott, az esetre apátplébánosként Székely László - némi iróniával - reflektál a gyülekezetről készített krónikájában: „Nemrég költözött ide báró Miske- Gerstenberger konstantinápolyi főkonzul angol feleségével, akiről most kiderült, hogy angol kém. Elfogták, kimondták felette a halálos ítéletet, de azt életfogytiglani börtönre változtatták. Majd kicserélik egy másik fogollyal, aki 9 Ld. uo. 7. p. 10 Ld. Mizsei 2019. 11 A hirdetést ld. Kőszegi történetek 2019. 61. p. 12 A szöveget ld. Bokányi-Mátay 2019. 61-66. p.
