Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
22 Tanulmányok A kapucinusok a saját keresztjük alatt vonultak különböző feliratokkal a jezsuiták rektora által vitt Oltáriszentség előtt, amelynek baldachinját a város tanácsosai tartották, mögöttük Buda rangos személyiségei. A klarissza apácák fehér ruhába öltöztetett Szűz Mária-szobrot és több, szintén fehérbe öltöztetett, szent szüzet ábrázoló szobrot, többek között Szent Rozáliáét vitték magukkal. A körmenetet harangozás, trombita- és dobszó ékesítette, a kapucinus teológushallgató, Didymus spanyol és angol ruhába öltözött diákjai pedig tanítójuk versét adták elő az ünnep során.75 A körmenet végén a Szent Erzsébet-templomba visszatérő hívekkel még egy litániát és egy hálaadást mondtak, énekkel, dob- és trombitaszóval. Kiemelnénk még a fentebb már említett, Peter Paul Franzin kéményseprő által a pestistől való megmenekülése emlékére alapított Kéményseprő-kápolnát (1700, Rauchfangköhrer Kapelle, Maria zum Blut), amelyben a Vigezzovölgybeli Re falu Vérehulló Szűz Mária-kegykép másolatát helyezte el, amelynek köszönhetően a kápolna - az óbudai Kiscell és Makkosmária mellett - a környék egyik legnépszerűbb zarándokhelyévé nőtte ki magát. A kápolna népszerűségét jelzi, hogy látogatói között szerepelt többek között Csáky Imre bíboros is ( 1731 ).76 Az idők változását jelezte, hogy a királyi palota és a barokk Szent Zsigmond-kápolna felépültével a körmenetek súlypontja is áttolódott, akár az angolkisasszonyok beköltözésére, a Szent Jobb Budára hozatalára vagy az egyetem átköltöztetésére gondolunk. Korszakváltást jelzett, hogy 1771-től elkülönült a visszavívás hagyományos szeptember 2-i ünnepe (amelynek helyszíne a Császárrés helyett immáron a palota udvara lett), valamint Szent Istváné, augusztus 20-án.77 75 Az eseményt feljegyző kapucinus atya szerint a diákok szavalatára több hívő is könnyekben tört ki. Uo. 76 A kegykép iránti különös tiszteletet jól érzékelteti, hogy az 1723. évi tűzvészt követő felújítási munkálatok során Franzin özvegyének engedélyével a Szent Zsigmond-prépostságba vitték. Franzin lánya azonban megkísérelte visszaszerezni, ezért, miután elvették tőle, ideiglenesen a kaszárnyákban, majd a jezsuitáknál helyezték el. 1731. július 7-én kereste fel a kápolnát testvérével, Csáky Zsigmond kincstartóval, valamint néhány budai tanácsossal. Vanossi 1733. 30-33. p, Hanskarl 1938. 46. p. 77 Beke 2001. 128-129. p.
