Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján
Műhely MÁTÉ ZSOLT PÉCS HELYRAJZA AZ 1546. ÉVI TÖRÖK ADÓJEGYZÉK ALAPJÁN Pécs esetében olyan témához nyúlok, amiben nincsenek előzményeim. Szegedre,1 Budára2 és Csongrádra3 vonatkozó kutatásaim alapján viszont úgy látom, hogy a pécsi török adóösszeírások is kellő adalékot adnak ahhoz, hogy Pécs törökkori topográfiáját megkíséreljem térképen felvázolni. A topográfusok szívesen tartózkodnak a török adóösszeírások, defterek felhasználásától, mert ez úgymond oszmanisztikai kérdés, és ezekben nehéz világosan látni. A turkológusok, hogy csak a legismertebbeket említsem - Velics Antal, Kämmerer Ernő, Dávid Géza, Káldy-Nagy Gyula, Vass Előd és Hegyi Klára - által magyar nyelven közreadott forrásokban az eredeti szövegek hű átírására biztosan támaszkodhatunk. Az adatok kihüvelyezésében persze körültekintőnek kell lennünk, hiszen idegen anyanyelvű, idegen kultúrájú hivatalnokok fennmaradt összeírásaiból próbálunk a saját történelmünk gazdasági, demográfiai, topográfiai és sokféle egyéb vonatkozásaira következtetni. A defterek adatainak értelmezésében - jórészt éppen az időben változó gyakorlat miatt - többfajta nézet van forgalomban. Általánosnak tekinthető a Szepesiné Simon Éva értekezésének lábjegyzetében olvasható összefoglalás: „Magyarországon kezdetben csak az számított adóképesnek, akinek a vagyona kitett 300 akcsét. A nem muzulmánok lakta területen készült defterek az effajta szabályozások miatt tartalmukat tekintve eltértek a törzsterületiekétől. Mivel az iszlám régiókban (kiemelés tőlem) a lakosság nem vagyoni cenzushoz kötött fej adót, hanem általánosan, a teljes férfi lakosságra kivetett földadót fizetett, így a teljes férfinépességet jegyzékbe vették.” A kezdetben kifejezés pontosítható: Meglátásom és eddigi kutatásaim szerint a Szulejmán szultán parancsára készült első magyarországi defterek, a Csandarlizade Halil4 bég defterdár működése alatt készült budai, esztergomi, nógrádi, hatvani, szegedi, eszéki, mohácsi, simontomyai és székesfehérvári szandzsákok első, 1546 körül készült tahrír-deftere (defter irománya) még tö-1 Máté 1989; Máté 2013; Máté 2017. 2 Máté 1988. 3 Máté 2009. 4 Káldy-Nagy 1974. 176-178. p. Halil Magyarországi működése 1545-1547 177. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 209-225. p.
