Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
190 Tanulmányok A szeptember 1-jén tartott tüntetés erőszakba torkollott.13 1932-ben ismét a sportpályán, a következő esztendőben a nagyobb szakszervezetek székházaiban majálisoztak, ekkor újra előkerült a seregszemle-motívum.14 A közterületekről történő visszahúzódás összefüggésben lehetett a biatorbágyi vasúti robbantást követően kihirdetett statáriummal, majd a letartóztatásokkal. A rendőrség és a hatalom emellett tarthatott a világgazdasági válság következményei miatti további elégedetlenségtől is. 1934-35-ben vidéken és Budapesten a szakszervezeti székházakban és munkásotthonokban, vagy a pártszervezeteknél tartottak rendezvényeket vagy kirándulásokat. 1936-ban a hűvösvölgyi Nagyréten volt majális és felvonulás, nagyrészt a cipőgyári munkások vettek rajta részt, a központi ünnepséget a Városi (ma Erkel) Színházban tartották. 1937-ben ismét több budapesti és vidéki helyszínt, munkásotthont stb. választottak az ünneplés színteréül, majd a következő évben és 1939-ben is újra a Nagyrétet. Ez utóbbi esztendőben Szegeden a Kállay-ligetben szerveztek még „pikniket”, Győrben pedig sétát. 1941-ben, az 50. évfordulón a Vasas Székházban tartottak egy, a korábbiakhoz képest kisebb rendezvényt, 1942-ben munkaszüneti nappal köszöntötték az ötödik hónap első napját, de csak azokban a gyárakban, amelyekben ezt bejelentették a vezetőségnek, és nem álltak katonai felügyelet alatt. A nagyobb szakszervezetek egyébként nagyrészt munkaszünetet jelentettek be. Ezt követően csak a háború után kapott nagyobb szerepet május l.15 Látható, hogy a világháború kitörését követően újra korlátozták a rendezvényeket. Előzmények 1945 után A „felszabadulás” utáni első május 1-je mind a munkáspártok, mind a megszállók számára fontos volt. A lakosságnak 1945 tavasza inkább a háború végét jelentette, az elhunytak gyászolását és a távollévők hazavárását, napi megélhetésük biztosítását. A szovjetek ezen a napon avatták fel a Szabadság, a Gellért és a Vigadó téri emlékművüket.16 A fő szervező „munkáspártok” felvonulást, közös politikai beszédek tartását, majd a tömeg szórakoztatását tervezték. 13 Népszava, 1925. május 3. 1. p; 1927. május 1. 1. p; 1928. április 28. 1. p; A májusi ünnepi séta. 1930. április 30. 1. p; május 1. 1-3. p; május 3. 1-3. p. 14 Népszava, 1931. április 30; 1931. május 3; 1932. április 30; 1933. április 30; 1933. május 1. 15 Népszava, 1934. április 30. 1. p; 1935. május 3. 7. p; 1936. április 30. 2. p; május 1. 2. p; május 3. 3. p; 1937. április 30. 2. p; május 1. 1. p; május 4. 5. p; 1938. április 30. 1. p; május 1. 1. p; május 3. 1-6. p; 1939. május 3. 4. p; 1940. május 1. 1. p; 1941. április 30. 3. p; 1942. május 1. 7. p; 1943. május 1. 16 Szabad Nép, 1945. május 3; Májusi kiáltvány. Népszava, 1945. április 29. 1. p.
