Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
188 Tanulmányok vé” és pihenőnappá nyilvánították. így Magyarországon is rendszeressé vált az ünneplés. A gyárak dolgozói katonás menetben vonultak a Városligetbe, ahol egyórás gyűlést tartottak. Az 1891. május 1-jei rendezvényt több országban, így nálunk sem akarták engedélyezni a hatóságok, de a munkások munka helyett ismét felvonultak, Magyarországon több helyen sortüz is eldördült. A világháborúig minden évben, a háború alatt első ízben 1917-ben szerveztek tömegfelvonulást. 1919-ben az ország katasztrofális állapota ellenére grandiózus ünnepet tartottak. A főváros szobrait több esetben vörös lepellel tüntették el még a Hősök terén is, több szobrot és dekorációt készítettek. „Dübörgő seregszemlét” terveztek. A Városliget, a Népliget és a Vérmező lett a 6-8-as sorokban felvonuló tömeg gyülekezési pontja. Többen szakmánként, dekorációkkal meneteltek, de a hadiözvegyek, hadirokkantak is külön csoportokban vonultak fel. Sok helyütt szónoklatokat és műsorokat, sportrendezvényeket is tartottak, utcai zenéről is gondoskodtak. A szervezők szerint 5-600 ezer fő vett részt a rendezvényen, a fegyveres szerveket készenlétben tartották. Vidéken is voltak majálisok. A következő évtől viszont jó ideig nem volt hivatalos ünnep.2 1920- ban, nem sokkal a trianoni békediktátum szentesítése előtt a munkásság munkaszünettel tervezte megünnepelni ezt a napot, több helyütt nem vették fel a munkát. A szakszervezetekben az igazolt és alaposan ellenőrzött tagok számára összejöveteleket tartottak délelőtt, délután mindenki a saját családjával ünnepelt. A bányamunkások maguk döntötték el, hogy vasárnap ledolgozzák-e a munka ünnepét vagy sem.3 Végül a délelőtti „foglalkozásokat” nem tartották meg. A Népszava aznapi cikkében a munkásság jogainak fontosságát és az előző évi ünnep kilengéseit hangsúlyozta.4 1921- ben a Tattersallban5 tartottak zártkörű gyűlést, kiemelték, hogy azt követően csoportosulás nélkül kell távozni. Máshol a szakszervezeti helyiségekben rendeztek összejöveteleket,6 ekkor a fővárosban a Népszava százezres tömegről számolt be, a fegyelmet rendezők biztosították, de Andréka Károly rendőrfőtanácsos betiltotta a munkás dalárdák éneklését. A gyűlésen elítélték 2 Bödők.2017. 3 Népszava, 1920. április 28. 1. p. 4 „A tudatlanság, cél nélkül való élet és fegyelmezetlenség kulturálatlanságba ránt, amíg értelem, céltudat és önfegyelem a világ kultúmépeinek sorába emel.” - hangsúlyozták a Tanácsköztársaság utáni és a trianoni szerződés előtti ünnepi számban. Május. Népszava, 1920. május 1. 1. p. 5 Ma a Budapesti VIII. kerület Kerepesi út 7. szám alatt egy bevásárlóközpont működik, előtte ez a hely a lókereskedelem, majd lovassport színtere volt. A 19. század végén nevezték el a területet Richard Tattersallról, aki Nagy-Britanniában rengeteget tett a 18. század végén a lovassportért. 6 Népszava, 1921. április 30. 1. p.
