Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
16 Tanulmányok (1736),33 a Vízivárosban a polgári kórház fentebb is említett Szent Flórián-kápolnája, Országúton a szegényházé (Nepomuki Szent János, 1735-1736),34 de külön kápolnája volt például a Császár-, korabeli nevén Eckher-fíirdőnek (Nepomuki Szent János, 1733 előtt).35 A szerzetesrendek többsége mellett (várbeli ferencesek, klarisszák, karmeliták, ágostonosok) II. József idején szinte kivétel nélkül felszámolták a város szabadon álló, kisebb kápolnáit. Ezek közé tartozott a Vízivárosban a Szent Sebestyén-kápolna (1739 körül?, Johann Georg Buttinger /Puttinger/ nyergesmester és neje, Anna Maria alapítása sírkápolnául a kapucinus kolostornál),36 Országúton a Bécsi kapuból levezető út alján felépített Xavéri Szent Ferenc-kápolna (1710, Nicolaus Mertz vagy Johann Multzer alapítása),37 valamint a mai Széli Kálmán tér egykori téglaégetői és a Széna tér közötti úgynevezett Heu Capell,38 Segítő Szűz Máriáról nevezett kápolna, vagy inkább „stáció” állt az Országúton a Császár fürdő előtt (1701, báró Kurtz Ignác kamarai adminisztrátor és neje alapítása), valamint a fapiacon.39 Újlakon 1705-ben létesült ugyanezzel a titulussal kápolna a lakott terület szélén (mai Ürömi út és Szépvölgyi út kereszteződése, alapító: Thomas Schütz).40 Az újlaki plébánia gondoskodott a margitszigeti Boldog Margit-kápolnáról.41 A magánáhitatot szolgálta számos olyan kisebb kápolna, oratórium, amely a város képét - mivel az épületeken külső nyoma nem volt - nem befolyá33 II. József megszüntette, de 1809-től rövid ideig ismét működött. Vanossi 1733. 28. p, Hanskarl 1939. 49. p, Simon 2017. 63. p. 34 Építését már 1729-ben, Nepomuki Szent János szentté avatásának évében kérvényezték, 1735-ben történt meg az alapkőletétel. Az építéshez Ignaz Hoffmann furdős polgár nagyobb összeggel járult hozzá. PL Can. vis. Lib. 43, 1756. 1932-ig működött kórházi kápolnaként. BFL IV.1002.e 1829 No. 25, Nagy 1975. 226. p, Simon 2017. 64. p. 35 Alapításának pontos éve ismeretlen, már Vanossi is említi. A fürdő 1840-es évekbeli átépítéséig üzemelt. Vanossi 1733. 45. p, BFL IV.1018 No. 98. /1781/, Simon 2017. 64. p. 36 BFL IV.1007.c 57. d Szent Sebestyén kápolnára vonatkozó iratok, PL Lib. 76. /1761/ és Líb.l65.a /1785/, Simon 2017. 64. p. 37 A 18. század közepén már csak szüret idején miséztek benne, 1784-ben számolták fel. A feltételezett alapítókról Id. PL Can. vis. Lib. 76. /1761/ és Lib. 163a /1783, Mertz/, Géra 2014. 307. p. /Multzer/. BFL IV.1002.e a. 1785. No. 655, BFL IV.1007.C 57. d a Xavéri Szent Ferenc-kápolnára vonatkozó iratok, 1799. 38 A terület egy 1794-es felmérése jelöli, mint egykori kápolnát. BFL XV.16.a.207/56 39 Előbbit 1784-ben, utóbbit a század végén számolták fel. PL Can. vis. Lib. 43. /1756/, BFL IV. 1002.e a. 1785. No. 655, Miller 1760. 100. p, BFL IV.1007.C 57. d, az országúti Segítő Szűz Mária-kápolnára vonatkozó iratok, 1753-1796. 40 A ma is álló, többször újjáépített kápolna 1810-ben került az újlaki plébánia tulajdonába. PL Can. vis. Lib. 589. /1847/, BFL IV.1002.j 1837 No. 646, Tarján 2013. 172. p. 41 A klarisszák által 1740-ben épített kis fatemplom, amelyet 1783 után lebontottak. PL Can. vis. Lib. 43. /1756/ és 168a. /1783/, Miller 1760. 139. p, Tarján 2013. 173. p.
