Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe

134

Tanulmányok

6. kép. A tér a teljes felújítás után Fotó: Visit Oradea

Március elején Huszár István akkori RMDSZ-es alpolgármester is hasonlóan vélekedett: „Meggyőződésem, hogy megfelelő időben sikerül felállítani a szobrot. Most a város számára az a legfontosabb, hogy a munkálatokat befejezzék európai alapokból. Másként kockáztatnánk a város költségvetését” - nyilatkozta a februárban utólag kinevezett elöljáró.

Időközben az egykori főtéri állószobor helyett a római katolikus püspökség felajánlotta a városalapító régi kis barokk szobrát, 2015-ben pedig egy közösségi internetes portálon „»Szent László-szobrot a váradi Szent László-térre« elnevezésű csoport alakult, amelynek online felmérése szerint a váradi magyarok leginkább egy új lovas szobrot látnának szívesen főterükön. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményeztek papíron és digitálisan egyaránt. A cél 4000-4500 szignó begyűjtése, hogy a magyar lakosság 10 százalékát megszólítsák és képviselhessék”.57 A civil közösség nem élvezte az RMDSZ hivatalos támogatását, a csoport március 2-i sajtótájékoztatóján csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői voltak jelen. Végül 2015. április 20-án

57 Erdélyi Napló, 2015. március 14.