Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe

120 Tanulmányok lát építettek. 1887-ben a Takarékpénztár épületét átalakították és díszítették, de a tetőzetet csak 1909-ben építették át. A romantikus kor szellemében neorene­­szánsz stílusjegyekkel díszített épület némi változtatásokkal ma is áll.22 A Kováts-féle házban a földszinti Csarnok kávéház mellett akkor már számos intézmény kapott helyet, ilyenek voltak a Polgári Takarékpénztár, az Újvárosi Hitel- és Takarékszövetkezet vagy az Újvárosi Takarékpénztár.23 Egyéb kávé­házak is voltak a téren, pédául Müller Salamon cukrászdája, a „Mülleráj” vagy később a Szalon kávéház. A Szent László tér déli komponensének épületei is a 19. század második felében épültek, így például a Nicolae Jiga Szent Miklós Intézet 1906-ban át­épített ingatlana. Építészetileg nem különösen jelentős, akárcsak a Weinberger­­féle ház, amely a 19. századi közepén épülhetett. A Kert (ma: Avram láncú) utca sarki épülete a Holdas templom felől a 19. század második felében épült Kutiák-féle ház, amelyben a földszinten a Korona kávéház, az emeleten pe­dig a Bihoreana Takarék- és Hitelintézet működött. Egy ideig a Polgári Kör is itt tevékenykedett. A 19. század végén még szerényebb külsővel rendelkezett, jelenlegi meghatározó arculatát Rendes Vilmos jóvoltából nyerte el 1914-ben. A 20. század elején a város nem nagyon bővelkedett terekben. Körülépített terei közül a Nagyvásártér volt a legnagyobb, utána a Szent László tér követ­kezett, amelynek területe körülbelül 7 200 m2 volt. Hasonló nagyságú volt a Széchenyi tér, igaz ennek csak az eleje volt tér jellegű.24 Ez az az időszak, amikor város dinamikus előrehaladását leképezve az addi­gi vidéki kisvárosi jellegű tér nagyobb léptékre váltott és nagyvárosias jelleget öltött. A századfordulón nyüzsgő, forgalmas piac működött itt. Az új évszázad hozta el a nagy építkezéseket, amelyek máig meghatározók nemcsak a tér, ha­nem egész Nagyvárad számára. A város főterének mai arculatát is meghatáro­zó két legjelesebb épület, a Városháza és a Sas-palota mellett az úgynevezett Moskovits-palota érdemel külön említést. A Rimanóczy Kálmán által tervezett grandiózus városháza alapozását 1902 januárjában kezdték el, a felavatására 1904. január 10-én tartottak díszülést. Eklektikus stílusban épült, és a tér meghatározó épülete lett. Legdíszesebb ré­sze a neoreneszánsz stílusú főhomlokzat. A Sebes-Körös felőli részen helyez­ték el közel 50 méter magas tornyát, amely tűzjelző őrtoronyként is szolgált.25 A tér északkeleti sarkán épült fel a Fekete Sas palota a hasonló nevű szálloda helyén. 1907-1909 között készült el Komor Marcell és Jakab Dezső tervei sze­22 Péter 1.2002. 120. p. 23 Uo. 122-123. p. 24 Borovszky 1901. 167. p. 25 Nagyváradi Napló, 1902. október 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom