Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
10 Tanulmányok plébániatemplom elődjét.1 Az egykori muszlim ima- és szent helyek birtokba vétele ugyanakkor szimbolikus jelentőséggel is bírt. Ez különösen hangsúlyos volt Gül baba türbéjének esetében: a jezsuiták 1689-ben kapták meg I. Lipóttól a türbét és a hegyet, ahol állt. A síremléket már a következő évben Szent József tiszteletére emelt kápolnaként nyitották meg, szomszédságában további kápolnákat (Szent Sír, Szent Kereszt, Fájdalmas Szűzanya) építettek, a két hegy is ezekre utaló elnevezést kapott (Calvarienberg, Josephberg), mindezzel megteremtve a városlakók hitéletének egyik legfontosabb központját.* 1 2 Hasonlóképpen jelképesnek tekinthetjük, hogy az alapítójáról Kéményseprővagy Franzin-kápolnának nevezett kicsiny faépület egy korábbi török kori temető területén kapott helyet.3 A katolikussá alakított muszlim vallási épületek „pogány” jellegét mind az egyház, mind az új városlakók igyekeztek a lehető leghamarabb eltüntetni. A török kori épületek mellett az ostromot átvészelő középkori eredetű templomok többségét ismét használatba vették, azokon jelentős átalakításokat végeztek, például a jezsuiták a Nagyboldogasszony-templomon. Szintén középkorban létesült templomot vettek birtokba a Várba beköltöző ferences szerzetesek, miután tévesen a középkori Evangelista Szent János ferences templommal azonosították a Mária Magdolna-templomot.4 A középkori előzményekre utaló jogcím még romos állapotú épület esetében is presztízsértékkel bírt, mint például a Szent Zsigmond-prépostság esetében.5 Noha romjai még Fortunato Prati 1730-as és egy 1750-es felmérésen is fel vannak tüntetve, a középkori Szent György-templomot („egykori Mária Magdolna-templom” néven) az ostrom után végül nem vették birtokba, 1688-ban lebontották.6 1702-ben még megvoltak Újlakon a középkori templom romjai, melynek környezetét temetőnek * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Kivétel az 1785-ös lebontásáig fennálló, lőpor tárolására használt, s a kortársak által ezért Salétromos-mecsetnek (Salliter Moschee) nevezett egykori Oszmán bég-dzsámi, a vízivárosi Fő utca északi határán. Végh 2015. 43. p, Simon 2017. 75. p. 2 A kápolnák sematikus rajzát ld. Buda 1740-ben készült térképén: OSZK TK 316, pontos fekvésüket pedig Mikoviny Sámuel 1742. évi befejezetlen térképén: Török 2008. 287. p. 3 Simon 2017. 65. p. 4 A templomot 1717-1733 között átépítették. Hanskarl 1939. 42. p, Miller 1760. 87. p. 5 1686 után a romokon egy kisebb kápolnát emeltek. 1767 után lebontották, mivel feladatait a királyi palotában létrehozott Szent Zsigmond-kápolna vette át. Beke 2001. 125-126. p, Farbaky 2003. 144-145. p, Magyar 2003. 63. p. 6 Vanossi 1733. 9-10. p, Miller 1760. 205. p, Oross 2015. 34. p, Végh 2015. 42. p. Fortunato Prati felmérése: MNL OL S 20 No. 217. Az 1750-es felmérés szerint „Templum olim Sanctae Mariae Magdalenae, nunc solo adaequatum.” MNL OL S 20 No. 218.
