Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget
Perényi Roland: A bűnös Népliget 161 háromtagú bandát fülelt le, akik a Szociális Misszió raktárából lopott, 10 000 pengő értékű ruhaszövetet akarták ugyancsak a parkban elásni.57 A Népliget és a (homo)szexualitás A modernizációval és különösen a modem nagyvárossal foglalkozó történészek gyakran hangoztatott tézise a magán- és a közélet, és ehhez kapcsolódóan a privát- és a nyilvános tér éles különválása.58 Azt azonban már ritkábban teszik hozzá, hogy a nagyvárosi társadalom jelentős része - gondoljunk csak a házicselédekre, az al- és ágybérlőkre és általában a városi népesség alsóbb társadalmi csoportjaira - számára a magánszféra, s ebből következően a privát tér egyszerűen nem létezett. A városlakók széles rétegei számára a szociabilitásra, valamint a párkapcsolatok - és egyben a szexuális interakciók - megteremtésére kizárólag a félnyilvános vagy a nyilvános térben nyílt lehetőség. A 20. század eleji Budapesten - amint az forrásainkból is kirajzolódik - a közparkoknak, így a Népligetnek is rendkívül fontos szerepe volt e téren. A kérdés vizsgálatához ugyancsak a korabeli sajtót vehetjük kiindulási pontnak. A korszakban megjelent cikkek alapján jól meghatározhatók a Népliget kedvelt találkozási pontjai, a villamosmegálló, a mutatványos tér, a Nagyvendéglő vagy a Belváros átrendezésekor megszűnt Hal térről áthelyezett Halászkút, de a sajtótermékekben közölt, olykor meglepően nyíltan erotikus tartalmú hirdetések is kiváló forrást biztosítanak a téma elemzéséhez. 1899-ben például a Budapesti Hírlap hirdetési rovatában jelent meg az alábbi hirdetés: „Népligeti két bájos hölgyet kéri főhadnagy és szomszédja, hogy találkozás, hol és mikor lehetséges? Szíves választ »főhadnagy és szomszéd 72233« cím alatt továbbít a kiadóhivatal.” Meg is érkezett a válasz: „Főhadnagy és szomszédja: ugyanazon a helyen szombaton 8 órakor a Népligetben, Irma és Giza.”59 1910-1912 között egy bizonyos Mariska és Béla hosszas évődését követhetjük végig, ezúttal a hirdetési rovatáról híres - de még inkább hírhedt60 - Pesti Hírlap hasábjain. A „Népliget” jeligével ellátott diskurzust 1911. június 11 -én Béla nyitotta meg kissé sértődött hangon az olvasóközönség nyilvánosnovember 15. 15. p. 57 Rendőri hírek. Pesti Hírlap, 1942. augusztus 18. 6. p. 58 Lásd például Gyáni 1995. 10-11. p; Gyáni 1999. 24. p. 59 Népligeti. Budapesti Hírlap, 1899. július 25. 16. p; Főhadnagy. Budapesti Hírlap, 1899. július 26. 16. p. 60 Lásd Perényi 2016. 122-124. p.
