Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
90 Zöldterület, közterület Általános vonások és újdonságok a 19. század végén Bécs, Budapest, Prága és Zágráb parkjai között használatuk tekintetében számos párhuzam fedezhető fel, azonban a teljes megfeleltetés az egyedi adottságok, a helyi feltételek miatt természetesen nem lehetséges. Hasonlóságot fedezhetünk fel például a prágai Zsófia-sziget és a budapesti Margitsziget között, hiszen mindkettő fontos szerepet játszott a korabeli társas életben, és a látogatóik köre sem ölelte fel a társadalom minden rétegét. Konkrét kialakításuk és használatuk tekintetében azonban már számos különbség tűnik fel. A Margitsziget kiterjedésénél és a 19. század utolsó harmadában itt végrehajtott fejlesztéseknél fogvájóval nagyobb számú látogatót fogadhatott, és mivel hivatalosan is fürdőhelynek számított, rövidebb-hosszabb időre szóló szállást és ezáltal sajátos életformát biztosított a fürdővendégek számára.75 A Zsófia-sziget a maga szerényebb módján részben hasonló szerepet töltött be. Míg Prága legtöbb parkjában a szezon március/áprilistól október/novemberig tartott, addig a Zofín, azaz Zsófia-sziget (Ferenc Károly főherceg hitvese, Zsófia főhercegnő tiszteletére), amely a Stromovka mellett a prágai parkok közül a legnagyobb népszerűségnek örvendett, egész éven át a közép- és felső rétegek társas életének színtere volt.76 Noha a sziget csak 1884-ben került a város tulajdonába, hídpénz ellenében már ezt megelőzően is látogathatta a közönség.77 Már a 19. század elején is népszerű volt a prágaiak körében, akik reggelente ásványvízkúrára, ebédre és vacsorára látogattak ide, kedveltek voltak továbbá a hideg és meleg fürdők. A sziget sorsában 1830-ban került sor jelentős fordulatra, amikor is Václav Novotný molnár tulajdonába került. Az új tulajdonos 1836-37-ben tánc- és koncertteremmel ellátott vendéglőt létesített, s környékét parkosította.78 A téli hónapokban a sziget termeiben, nyaranta a szabadban is, koncerteket,79 táncmulatságokat, bálokat (különösen farsang idején, illetve májusban), előadásokat, szakmai és művészeti egyesületek, társaságok ünnepségeit, vacsoráit, jótékonysági összejöveteleit, bazárjait tartották, kiállításokat rendeztek.80 A megközelíthetőség tekintetében azonban közel sem volt annyira elszigetelve, mint a Margitsziget, amelynél az odajutás, illetve később a belépődíj is elhatároló tényezőt jelentett. 75 Magyar 2008. 132-136, 230. p. 76 Magyar 2008. 326-328. p. 77 Statistisches Handbuch 1887. 414. p. 78 Pacáková-Hošt álková 2000. 357. p. 79 Prager Tagblatt 1905. július 9. 186. sz. 4. p. 80 Almanach 1898.
