Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
76 Zöldterület, közterület Az 1780-as években kialakított Orzcy-kert Pest első, a nagyközönség számára is a kezdetektől nyitva álló magánkertje volt. 1829-ben került vásárlás útján Pest városa tulajdonába, amelyet a Ludoviceum Alap javára engedett át. A kert ettől kezdve elsősorban a katonai akadémia céljait szolgálta, a nagyközönség csak külön engedéllyel látogathatta. A Városerdőcske, a mai Városliget rendezésére már a 18. század végén voltak kísérletek, tényleges fejlesztése azonban csak az 1810-es évektől indult meg, hála a Szépítő Bizottmánynak, amely ennek a feladatnak a megoldását is felvette célkitűzései közé. így már az 1840-es évektől a pestiek kedvelt kiránduló- és szórakozóhelyévé válhatott. Az 1870-es évektől egyre hangsúlyosabbá vált belső, funkcionális tagozódása, majd az 1885-ös országos, illetve az 1896-os ezredéves kiállítás hozott jelentős változásokat elsősorban a parkjelleg hátrányára. Eme rendezvényeknek hála tovább nőtt a látogatók száma, és új létesítményekkel bővült a Liget, amely 1896-ig, az Üllői úti Népliget megnyitásáig Budapest legnagyobb parkja volt. A 18. század végétől a nádori/főhercegi család tulajdonában álló Margitsziget kedvelt kirándulóhely volt, azonban látogathatósága, illetve a közönség jellege teljes egészében a tulajdonostól függött. Az 1860-as évek végén megindult fejlesztések eredményeként alakult ki a sziget funkcionális észak-déli, illetve külső-belső megosztottsága is: az északi, az üdülésnek, gyógyulásnak, a déli pedig a szórakozásnak szentelt rész; a sziget kiépített, látogatottabb „külső”, illetve a csendes elvonulásnak szentelt „belső” része, ahol tájkert jellege dominált. A főhercegi családnak jelentős anyagi terhet jelentő sziget eladására 1908-ban került sor, amikor is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1909. január 1-jével birtokba vette és közkertté nyilvánította. A tulajdonosváltást követően a főváros egy tőkéscsoportnak, a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt-nek adta át kezelését, mivel csak így volt biztosítható a sziget fejlesztéséhez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások pénzügyi fedezete. A kisebb pesti kertek között meg kell még említeni a magánkért jellegét őrző Károlyi-kertet, a Széchényinek olyan kedves, a nevét viselő sétateret (amely ma a Szabadság tér része), a Múzeum-kertet, valamint a József nádor teret. Budapesten a jelentős parkfejlesztések (Városliget, Margitsziget) tehát az 1860-70-as években indultak meg. Mindez egybeesik Pest-Buda történetének második nagy fejlődési korszakával, amely a kiegyezéssel kezdődött el és az I. világháborúig tartott. Az 1870-ben életre hívott Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagyarányú városfejlesztési tervet dolgozott ki, amelyben minden olyan elem megtalálható volt, amely a kor színvonalának megfelelt: körutak rendszere, tömegközlekedési hálózat, az épületek magasságának meghatározása,
