Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
370 Recenziók Békési Sándor az 1870-es évek említett vállalkozását, a Duna főágának új mederbe terelését vizsgálva azt a kérdést járja körül, hogy az árvízvédelem mellett milyen gazdaságpolitikai és városfejlesztési szempontok játszottak közre e kezdeményezésben. Békési rámutat, hogy azontúl, hogy a szabályozás kimondott célja volt a bécsi hajóforgalom növelése és Budapest e téren való lekörözése (amely célkitűzés egyébként beteljesületlen maradt), a projekt 1860-es évekre eső előkészületei a modem kommunális politika első ausztriai példájaként foghatók fel, amennyiben - szemben a Ring tervezésével, amelybe a császárvárosnak szinte semmilyen beleszólása nem volt - a Duna- Szabályozási Tanácsban a központi kormányzat és Alsó-Ausztria tartomány mellett a városvezetés is képviseltetve volt. Ahogy az Hohensinner és Schmid tanulmánya kapcsán is elhangzott, a szabályozás nem bizonyult végérvényes megoldásnak, ezenfelül a folyótól elhódított területen, egyrészt az 1870-es években kialakult gazdasági válság következtében, másrészt a rakodó pályaudvarok és a gyárak közelsége folytán, nem a tervezett elegáns villanegyedek, hanem ipari lakóövezetek épültek. Egy korábbi ipari jelenség, a bécsi vízi- és hajómalmok történetét követi nyomon Christina Spitzbart-Glasl, aki szerint a város környékén évszázadokon át virágzó dunai malmok részben pont a folyószabályozás nyomán vesztették el gazdasági pozícióikat. A kötet utolsó két tanulmánya, Sylvia Gierlinger és Sipos András írása Bécs, illetve Budapest csatornázási munkálatait veszi szemügyre, elsősorban a 19. század második felének építkezéseire fókuszálva, valamint vázolva a csatornarendszerek jelenkori állapotát és fenntartható működtetésük kihívásait. A kötet fentebb már említett erényei mellett meg kell jegyezni, hogy a szerkesztésbe helyenként hibák is becsúsztak. Ilyen egy Verena Winiwarter tanulmányában hivatkozott mű (Cervero 1998) hiánya a bibliográfiában, Fredric Jameson nevének elírása („Frederik Jameson”), vagy a Halász Levente és Váradi Zsuzsanna által említett budapesti Marina Part fotójának néhány oldallal előbb, Izsák Éva írásában való elhelyezése. Már volt szó róla, hogy a kötet koncepciója, vagyis egy specifikusan kijelölt, egyszerre természeti és társadalmi tárgy interdiszciplináris vizsgálata, továbbá a tanulmányok meglehetősen nagy száma szükségszerűen az ismertetett információk bizonyos fokú redundanciáját eredményezi. Ez azonban nem von le a kötet témaválasztásának és megközelítésmódjának aktualitásából, amelyek minden bizonnyal stabil helyet biztosítanak számára a két főváros környezet- és urbanizáció-történeti szakirodaimában. Németh Adám
