Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
348 Recenziók mus kori várostörténeti összefoglalások újabb körébe3 - szervesen illeszkedhet a most tárgyalandó munka. Némi kétséget támaszt a divergens témaválasztás és a feldolgozási mód, amelyet talán a nagymonográfia előkészületei indokolnak. A tartalomjegyzék alapján három teljesen különböző struktúrájú tanulmányt várhatunk - közös értékelésüket megkönnyítené az első tanulmány forráskiadást tartalmazó mellékleteinek legalább részbeni elhagyása vagy a főszövegbe való kapcsolása, valamint a harmadik tanulmány a többihez hasonló alfejezetekre bontása. A Pécsi Mozaik című sorozat címéhez híven kisebb, magában is helytálló, egyben összefüggéseket is mutató részleteket mutat be a város történetéből, egyes kötetek tanulmányai egy témát járnak körbe.4 Esetünkben a tabló kicsit hiányos, elemei nem teljesen „tapadnak össze”. Ezt - legalább részben - pótolhatja a kötetben szereplő tanulmányok értéke. A „kedvcsináló” előszó alapján joggal várhatnánk, hogy a kötetben olvasható tanulmányok témájukban, következtetéseikben újdonságot jelentsenek az eddigi kutatási eredményekhez képest. Ez csak részben valósul meg. Nagy Iván Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának főlevéltárosa a tőle megszokott pontossággal és alapossággal mutatja be Pécs dualizmus kori városgazdálkodását. A szerző a korszak és a terület komoly szakértője, ami a saját munkákra való szép számú hivatkozásból is jól látszik - így lehetséges, hogy egy korábbi tanulmányát5 most külön fejezetként olvashatjuk. Nagy Iván Gábor gazdag forrásismertetéséből két történeti problémakör rajzolódik ki: 1.) hogyan egyensúlyozott Pécs a növekvő önkormányzati feladatok és az eladósodás között — ez különösen is kidomborodik az elhúzódó, végül 1907-re felvett „nagy” kölcsön elemzésénél; 2) szabad királyi városként hogyan alakult az állammal szembeni mozgástere - például az adóztatás vagy a város által hozott szabályok tekintetében. A munka erénye, hogy a dualizmus rendszerében kevésbé ismerős olvasó számára is jól követhetően, a mai jogi-intézményi környezettel való összehasonlítás, valamint az egyes illetékességi területek világos csoportosítása révén igazodhatunk el a városi intézmények útvesztőiben. Ahol lehetséges, találunk országos párhuzamot a pécsi folyamatokhoz: így például a korrupció esetében a 18. századi Pest-Buda viszonyait (19. p), vagy az ingatlanvagyon esetében kontroliforrásként az 1895-ös adatfelvételű országos gazdacímtárat (26. p). Üde színfoltot képeznek a gazdasági források és táblázatok között a jegyzetekben elhelyezett rövid életrajzok egyes fontos pécsi szereplőkről, valamint a főszövegben az egyes épületek, intézmények rövid története. A tanulmány összegezésében a szerző pozitívumként említi a 3 Pl. Gödöllő története II. 1867-1945. /-//. Szerk. Farkas József, főszerk. Merva Mária: Gödöllő, 2013. Gödöllő Város Önkormányzata; Szívós Erika: Az öröklött város: városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században: történeti tanulmányok. Budapest, 2014. Budapest Főváros Levéltára; Csurgai Horváth József: Székesfehérvár urbanizációja. A városfejlődés a kiegyezés korában. Budapest, 2014. Ráció; Orosz István: A főnix és a bárány városa: tanulmányok Debrecen múltjából. Debrecen, 2015. Debreceni Egyetem Történeti Intézet. 4 Pl. Árvái Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből. Pécs, 2016. Kronosz Kiadó - Pécs Története Alapítvány. (Pécsi Mozaik 6.) 5 Nagy Iván Gábor: Pécs város első, 1897. évi gazdasági programja. In: Tanulmányok Pécs történetéből 19. Szerk. Kaposi Zoltán - Pilkhoffer Mónika. Pécs, 2007. 75-100. p.
