Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
300 Műhely című dokumentumban kijelentette, hogy „Az izr. temető, mint kultúrtörténeti emlék fenntartandó, egyelőre kerítéssel különválasztva a [Nemzeti Pantheonná alakított] parkterülettől. E temetőrész a végső kialakításban ugyancsak a Pantheon-kerthez csatolandó.”117 A Kerepesi temető következő évben tárgyalt, Perényi és Bartos István által jegyzett rendezési terve szerint a rendezés utolsó, 5. ütemének részeként három éven belül „megszűnik az izr. temető köztemető jellege, és az, mint a Pantheon-park szerves része csatolandó ahhoz, a két temető közötti kerítésnek helyenként és részleges tervszerinti megszakításával.”118 A temetőben álló síremlékek, építmények iránt az 1970-es években támadt újra érdeklődés, minden bizonnyal Vámos Ferenc 1970-ben kiadott Lajta Béla monográfiájának köszönhetően, amely az építész itt álló alkotásainak többségéről jó minőségű archív felvételt közölt.119 1976-ban a Művészet folyóirat hasábjain jelent meg Gerle János és Kovács Attila fotóesszéje, amely mindkét pesti zsidó temető építészeti értékeire felhívta a figyelmet.120 Gerle Jánosnak az 1970-es években készített felvételein a Salgótarjáni utcai temető szertartási épülete még intakt állapotban, kupolával, bezárt fémkapukkal látható, a temető azonban már gondozatlan, elvadult állapotban van.121 A temető vandál szétdúlása ezt követően történhetett meg: a fokozatosan romló állapotról fényképek tanúskodnak, de 1990 után már a sajtó is beszámolt róla.122 1993-ból és 1995- ből vannak dokumentumaink a Budapesti Zsidó Hitközség által végzett kisebb építkezésekről: lebontották a szertartási épület nyugati mellékszámyának veszélyessé vált emeletét, s kisebb átalakításokat végeztek a kapuépületen, díszudvaron.123 Ekkortól kezdve törekedtek megoldani a temető őrzését is. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőt a 15/2002. (V. 14.) NKÖM rendelet nyilvánította műemlékké.124 A temető a Fővárosi Közgyűlés 45/2016. (1.27.) határozatával a Fiumei úti sírkerttel együtt került át Fővárosi Temetkezési Intézettől a 117 BFL XXIII. 102.a.l 1957. 11. 15. 118 BFL XXIII. 102.a.l 1958. 5. 2. 119 Vámos 1970 120 Lyka 1976. 1.30-35. p. 121 BFL XIV.243. 122 Sándor Tibor 1989-es felvételein még megvannak a szertartási épület kapuszámyai és bronzkilincsei, láthatók a belső falfestés nyomai, a temető azonban már feldúlt, kifosztott állapotban van. Az általa 1991-ben készített fotókról már hiányoznak a kapuk. A temetői vandalizmusról szóló beszámolók: Nsz - Bp, 1992. november 13. IV. p; Nsz - Bp, 1992. december 22. 123 A szertartási épület 1993. évi bontási terve: BFL XV. 17.e.309.a; Nsz-Bp, 1995. január 13. III. p. 124 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy _doc.cgi?docid=A0200015.NKM - Utolsó letöltés: 2019. március 20.
