Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótaijáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 283 Eladott sírboltok utáni díjak 3743 Ft Temető fenntartásának költségei 3103 Ft Összesen 50 503 Ft 35 658 Ft 2. táblázat. A Pesti Chevra Kadisának a Salgótarjáni utcai temetővel kapcsolatos bevételei és kiadásai, 190467 Bevételek Kiadások Sírápolási díjak 44 613 KTemetőőr fizetése 1400 K Eladott sírboltok és sírhelyek utáni díjak 46 900 KSírápolási kiadások 19 922 K Temetkezési díjak ismeretlenKülönféle kiadások 1197 K Fűtés, világítás, épület-karbantartás költségei 238 K Sírboltépítések és egyéb építkezések költségei 17 985 K Összesen > 91 513 K (= 45 756,5 Ft) 40 742 K (= 20 361 Ft) E számok mutatják, hogy a köztemetői működés sem volt veszteséges, sőt, ha nem kellett érdemi beruházásokat eszközölni, akár 30%-os hasznot is ki tudott termelni. Ezzel szemben 1904-ben a kiadások már csak a bevételek 44%ára rúgnak. Azok az évek, amikor nem voltak nagyobb építkezések, még jobb eredményeket hoztak. A sírok kertészeti ápolása ugyan jelentős kiadásokkal járt, ez volt a temetőfenntartási költségek messze legnagyobb tétele, összege azonban csak a befolyó díjakból elért bevétel 50%-át tette ki. A Salgótarjáni utcai temetői kertészet működéséről, a sírápolás megszervezéséről a források alapján tehát legalább vázlatos képet tudunk alkotni; e tevékenység eredményéről, az egyes sírok, sírboltok növényesítésének mikéntjéről azonban sajnálatosan még kevesebb ismeretünk van. A temető sok ezer síremléke közül alig egy-két tucatról maradt fenn archív felvétel (többnyire Lajta Béla müveiről állnak ilyenek rendelkezésre), és ezek közül is csak néhányon 67 A kiadásokhoz 1906-tól évi 450-900 K vízdíj és 150 K telefondíj is járult.
