Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 275 növesztett az irgalmas idő egy kis puha zöld mohot. A Halottasháznak kupolája is van, de nem a sablonos, toronyba hegyesedő kupola, hanem olyasvalami, mintha egy nagy »talisz« borulna az épületre, sőt, ha nem csalódom, a színezése is olyan, mintha Lajta tudatosan tervezte volna így, talán szimbólumául a zsidó szeretetnek, amely simogatón borul minden gyász fölé.”38 A nagyszabású építkezések fedezetét biztosító, magas áron értékesíthető sírboltok 1912-re minden bizonnyal elkészültek. Az elbontott régi szertartási épület északi, nyugati és déli homlokzatának vonalát követve, talán az épület alapfalainak felhasználásával kialakított tizenkét sírbolt közül elsőként a 86. számú, nyolc személy befogadására alkalmas kripta eladásáról van adatunk: ezt 1912 októberének végén szászbereki báró Kohner Alfrédné született Kohner Renée és sógora, báró Kohner Jenő szerezte meg 20 000 koronáért.39 Ugyanebben az időben juthatott hozzá a 79. számú sírbolthoz gavosdiai Sváb Sándor özvegye, született báró esetei Herzog Irén.40 Mindkét sírbolt fölött Lajta Béla tervei szerint épült síremlék. Az új sírboltokat nem kizárólag nemesi vagy főnemesi rangra emelt családok szerezték meg, e nevek mégis jellemzőek - az 1870-es évek második felében a Salgótarjáni utcai temető első monumentális mauzóleumait épp e családok előző generációinak nemesi előneveket még nem viselő képviselői építtették.41 E temetkezőhelyek az 1910-es évekre vélhetően megteltek, nem tudtak több elhunytat befogadni, a családok tehát érthető módon a régi mauzóleumok közelében törekedtek új sírboltot szerezni. Az 1906-1913 közötti átalakítások és az 1916-ig végbement sírboltépítkezések eredményeként a Salgótarjáni utcai temető korábbi, építészetileg igénytelen előudvara és szertartási épülete egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kvalitású, pátosszal teli, monumentális épületegyüttesnek adta át a helyét.42 A kapuépület, a díszudvar és a szertartási épület együttese immár a legelőkelőbb temetési szertartásnak is megfelelő keretét képezte. A szertartási teremből a temetőbe kilépve valamely temetés résztvevőit - vagy az épület mellett elhaladva a hétköznapi temetőlátogatókat - fogadó látvány nem volt méltatlan a bejárati épületegyütteshez. A látogató egy nagyobb, nyitott területen találta magát, amelyet közelítőleg U alakban monumentális síremlékek, mau38 Patai 1911. 183. p. 39 MZSL XIII-1-1 1912/26/05 (1912.10.27.) 40 BFL IV.1407.b III-5750/1913; BFL IV.1479.a 20892/1913. 41 A Jobb 2. sírbolt felett a Kohner család, a Jobb 3. felett Sváb Lőrinc és családja 1880-ban Freund Vilmos által tervezett mauzóleuma áll. Utóbbi tervei: BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Sváb. 42 A szertartási épület már az egykorú nemzetközi művészeti sajtó érdeklődését is felkeltette, fotóját közölte a bécsi Der Architekt (1911. 35. tábla 37, 39. p.) és a londoni The Studio Yearbook of Decorative Art c. folyóirat is. (1910. 258. p.)
