Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótaijáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 263 a része a Salgótarjáni utcai temetőnek, ahol még 1910 körül lehetséges volt sírhelyeket szerezni.6 1907-ben e sírhelyek ára chevra-tagok számára 800 korona, nem tagok számára 1000 korona volt (kettős sírhelyek esetében az összeg duplája), ami a Kozma utcai temető legdrágább sírhelyeiének felelt meg.7 Az 1910-es évekre - talán a rendelkezésre álló sírhelyek számának csökkenése miatt - áruk jelentősen megemelkedett: egy-egy Salgótarjáni utcai sírhelyért a feleknek ekkor már jellemzően 6000 koronát, tehát egy nyolc személyes Kozma utcai sírbolt árát kellett fizetniük!8 E terület hasznosítását követően, egészen az 1930- as évekig a sírkertet fenntartó Pesti Chevra Kadisa, mint látni fogjuk, az addig nem temetkezésre szánt temetői területek (udvar, utak) felszámolása, szűkítése révén törekedett új sírhelyeket kialakítani. (1. kép) A sírhelyek iránti kereslettel és azok árával azonban nem állt arányban a temetőben nyújtott szolgáltatások színvonala. A Salgótarjáni utcai temető infrastruktúrája az 1900-as évekre már igen elavult volt: az 1875-ben megépített szerény halottasház például semmiképp sem állhatta ki az összehasonlítást a Kozma utcai temető 1894-ben épített monumentális szertartási épületével. Ez az ellentmondás a temetői díjszabásokban is tükröződött: míg a Salgótarjáni utcai sírhely- és sírboltdíjak lényegesen drágábbak voltak a Kozma utcaiaknál, az itteni kényelmetlenségeket, alacsony színvonalú infrastruktúrát a szentegylet csökkentett temetési díjakkal volt kénytelen kompenzálni.9 A Salgótarjáni utcai temetőben végzett átépítéseket az is inspirálhatta, hogy a szomszédos Kerepesi temetőben (a mai Fiumei úti sírkertben) a 20. század első éveiben hozzákezdtek a dísztemetői jellegnek megfelelő térszerkezet kialakításához. A Kerepesi temető 1900-1901. évi rendezési, átalakítási terve a sírkert addigi egyszerű négyzetrácsos, raszteres elrendezését sugár- és körutak monumentális hatások felkeltésére alkalmasabb rendszervé kívánta átformálni.10 A sugárutak találkozási pontjaiba a meglévő vagy tervezett mauzóleumok (Deák- és Kossuth-mauzóleum) kerültek, az ezekhez felvezető utak mentén pedig árkádos sírboltokat terveztek. A temető térszerkezetének átalakítása fo-6 MZSL XIII-1-1 1907, 1912-1913, 1915, 1916. évi elöljárósági jegyzőkönyvek (utóbbi év töredékes). 7 MZSL XIII-1-1 1907/4/6; MZSL XIII-1-1 1907/31/2-3. 8 MZSL XIII-1-1 1907/34/15. 9 Egy első osztályú temetés ára Chevra Kadisa tagok és családtagjaik részére a Salgótarjáni utcai temetőben 200 Ft, nem tagoknak 250 Ft volt, míg a Kozma utcai temetőben tagoknak 250, nem tagoknak 300 Ft-ot kellett ezért a szolgáltatásért fizetniük. A legolcsóbb temetés díja a Salgótarjáni utcában 25, illetve 30 Ft, az új temetőben: 30, illetve 40 Ft volt. PCHK Jelentés 1898. 7. p. 10 Geley 1900; Budapest dísztemetője. PN, 1901. február 10. 10. p; FK, 1901. szeptember 17; FK, 1901. október 4. 1296. p; Bánlaky 1908.
