Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen 1960 után
NAGY EMŐKE A ZÖLD TEREK FUNKCIÓVÁLTOZÁSAI KÉT NAGYVÁRADI LAKÓTELEPEN 1960 UTÁN A nagyvárosi lakótelepekről nem a zöldterületek dominanciája, a nagy kertek és parkok jutnak először eszünkbe, pedig a nagyszámú népesség miatt indokolt lenne ezek fokozottabb jelenléte. A szocialista lakótelepek tervezésekor a gyorsaság, az előállítási költségek minimumon tartása, a tömegek elhelyezése fontosabb volt,1 mint az élhető, zöld környezet megteremtése. Ha jutott is némi figyelem a környezetre, az elsősorban a lakások belső tereit és a tömbházak egymáshoz mért távolságát jelentette, illetve a kiszolgáló épületek, óvodák, iskolák, üzletek tervezését és megépítését. A lakótelep - bevallottan vagy sem - keretként szolgált az élethez: az ott lakókon múlott, hogy mit kezdenek a lehetőségekkel. A beköltözők, akik friss ipari munkások voltak, sok esetben hozták magukkal a több évtizedes, évszázados falusi hagyományokat, a természet közelségének tapasztalatát és igényét, a saját ház, porta és környezete rendben tartásának szokását. A lakótelepen ezek a hagyományok találkoztak a tiszta betonnal, a megtervezett, szigorú keretek között tartott környezettel és a valóban heterogén lakossággal. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy számba vegye azokat a módszereket, gyakorlatokat, amelyekkel a lakótelepre beköltözők és az ott élők domesztikálják a lakásaikon kívül eső zöldterületeket - legyenek ezek lakóközösségi vagy városi tulajdonban. A kutatás során két kérdésre kerestem választ: milyen típusú zöldterületek vannak jelen a vizsgált két lakótelepen, és ezek hogyan változtak meg az elmúlt harminc-negyven évben.2 A terepen töltött idő alatt olyan kérdések is felmerültek, hogy mitől lesz sikeres egy egyéni vagy közösségi kezdeményezés, a város milyen stratégiát valósít meg, felismerhető-e valamilyen minta a városvezetés részéről a lakótelepeken található zöldterületekkel kapcsolatban, illetve hogyan illeszkedik ez a városrendezési tervekbe. A ku1 Jelen tanulmány terjedelmi korlátok miatt nem tér ki részletesen a lakótelepek kelet-európai építéstörténetére és körülményeire, valamint az urbanizációs folyamatok elemzésére, de a téma számos magyar és román kutatót foglalkozatott már az építési időszakban és az elmúlt években is, lásd például Csizmady 2008, Egedy 2001, Bíró 1994, Bogdan 1971, Demeter 2014, Mihailescu 2009. 2 A telepeken belül a lakótömbök nem egyszerre épültek, 1960-tól 1989-ig változnak az építési évszámok. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 221-243. p.
