Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből

218 Zöldterület, közterület lakótelepeken. Az 1980-as évek közepétől egyre kevesebb játszótér épült. A megfelelő karbantartás és a fejlesztés hiánya miatt a meglévők is leromlottak.66 Összefoglalás Bár kutatásunk az elején tart, néhány eredménnyel már gazdagodtunk. A cső­vázas típusjátékokat, főként a változatos mászókákat a szakirodalom egyér­telműen az 1970-es évek jellegzetességei közé sorolja. A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb. Az első sorozatgyártható csővázas mászókák valójában már az 1960-as évek elejétől jelen voltak a tervekben, majd néhány évvel később a köztereken is megjelentek.67 A FŐKÉRT játszószer fejlesztési programja 1964 körül indult, ennek eredményei fokozatosan jelentek meg a közterületeken. Ta­lán inkább úgy értelmezhető, hogy az 1960-as években elkezdődő folyamat az 1970-es években teljesedett ki. A fővárosi játszótér-építészet az 1970-es években bontakozott ki, széleskörű interdiszciplináris kutatási eredményekre, korszerű, egyes elemeiben előremu­tató, a nemzetközi trendekkel harmonikus, a hazai gazdasági lehetőségekre sza­bott technológiai újításokkal. A kutatott kerttervek, a játszószerek típustervei, a kapcsolódó technológiai fejlesztések, illetve a korszakban született, a témához kapcsolódó publikációk is egyértelműen alátámasztják, hogy a korszakban a közterületek rendezésének egyik fontos célja volt a játszóterek kialakítása. A széles körben alkalmazott játszótértervezési alapelvek (kiemelten a korcsopor­tos osztás, a játszószerek rendeltetés szerinti csoportosítása), bár más technoló­giai hátérrel és berendezési parkkal, de a mai napig alkalmazottak. A tárgyalt korszakban született hazai játszótér tervek egyértelműen napra­kész, a nemzetközi trendeket ismerő alkotások voltak. Sok kiemelkedő gondolat azonban csak tervrajzon maradt meg, a gazdasági környezet adta lehetősé­gek, vagy inkább korlátok miatt nem valósult meg. Néhány kiragadott példán kívül a tömegével létesült, főként lakótelepi játszóterek sokszor sablonosak és fantáziátlanok voltak. Az 1970-es évek lendülete az 1980-as évekre kifulladt, új játszóterek csak elvétve létesültek. A lakótelepi játszóterek nem tudtak meg­újulni, fokozatosan elavultak. A rendszerváltásra ezek a játszóterek elvesztették népszerűségüket, ami egyértelműen meghatározza a korszak megítélését. Az általános vélekedéstől eltérően az 1950-1970-es évek értékteremtő idő­szak volt, nemcsak a, játékos” közterületi szobrok, hanem a funkció megköve­66 Beleznay 2011. 5. p. 67 Pl. II. kerület Baka utcai játszótér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom