Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
20 Zöldterület, közterület Kossuth tér tervezése körüli vita szakmatörténeti érdekességét ugyanakkor a - bevezetőben is említett - két vezető szakember, Rerrich és a kertészeti igazgató Räde tervezési elvei közötti különbség és ennek a későbbi közparktervezésre gyakorolt hatása is mutatja. 1926-ban a Főváros Szoborelhelyezési Bizottsága Horvay Jánosnak az 1908-as pályázaton győztes Kossuth-szobrát (amelynek másolata ma ismét a téren látható), a Parlament tengelyében kívánta elhelyezni. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács azonban ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. Ahogy a századfordulót követő évtizedben (amikor a szobor megalkotására írták ki a pályázatot), úgy most is a szakmai vita középpontjába kerültek a tér tervezésének lehetséges alapelvei.31 Míg a térre sokadik tervét készítő Palóczi Antal az épület tengelyében, Lechner Jenő és Rerrich Béla a térrész északi oldalán találták meg a szobor megfelelő helyét.32 1926-ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács határozottan állást foglalt a Kossuth-szobomak a Parlament tengelyében való elhelyezése ellen; a tér szerkezetének megoldását 3. kép. Lechner Jenő és Rerrich Béla terve a budapesti Kossuth tér (Országház tér) kialakítására. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 60. (1926), 34-37. sz. 223. p. 31 Részletes történetét lásd Csepely-Knorr 2008, 2016. 97-101 p. 32 Palóczi terveiről részletesen: Palóczi 1926, Pirovits 1926a, 1926b; A tervek elemzése részletesen: Csepely-Knorr 2008.
