Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
18 Zöldterület, közterület készített első tervei még a Lenné-Meyer iskola és Ilsemann stílusát követték. Példaként említhetőek a Kálvária-kert 1925-ös vagy a Rottenbiller-kert 1927- es tervei. 1. kép. A Rottenbiller-kert alaprajza Rade Károly tervén BFL XV.17.d.l514.a- 10/5.1 Rerrich kemény kritikája illeszkedett a korszak haladó tervezési elveit hirdető külföldi tervezők és teoretikusok gondolataihoz. Rerrich jól ismerte ezeket az elgondolásokat, hiszen az I. világháború előtt Franciaországot, Angliát, Belgiumot és Németországot is érintő tanulmányúton járt, és tanult a korábban már említett Berlin-Dahlemben is. A Döbrentei téri zöldfelületet említő kritikája megjelent már a brit Thomas Hayton Mawson 1911-ben publikált Civic Art című munkájában is. Rerrich angliai tartózkodása alatt dolgozott Mawsonnál, és annak a városi szabad terek kapcsán kialakított elvei, amelyek szerint a terek stílusát azok mérete és a városszerkezetben betöltött helye alapján kell meghatározni, Rerrich elméleti írásaiban is visszaköszöntek. (Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Mawson sosem járt Budapesten, így a kettejük közötti eszmecsere egyik fontos bizonyítéka, hogy az angol teoretikus kritikájában éppen a Döbrentei teret említi.)29 Mawson saját terveiben is gyakran fordult a mértani megoldások felé, különösen kisebb, városi szabad terek esetében. 29 A Mawson és Rerrich munkái közötti teoretikai és stilisztikai kapcsolatokról részletesen lásd Csepely-Knorr 2012.
