Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett
Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat... 185 a cél az volt, hogy a fiatalabb generáció is tovább vigye a revízióért való küzdés hagyományát.70 Az irredentizmus a többi népünnepélytől sem volt idegen, de a gyermekünnepélyekhez képest kisebb hangsúllyal jelent meg. A népünnepélyek általában vasárnapra estek, délután kezdődtek, és akár éjfélig vagy hajnalig is eltarthattak. Az időjárás nagyban befolyásolta a rendezvény sikerét.71 A gyermekünnepélyeket leszámítva a Tettyére való felvonulás már ritkán számított a program részének.72 A belépőjegyek árát nagyon alacsonyan tartották, ennélfogva a tettyei népünnepélyen való részvétel sokak számára megfizethető szórakozás volt.73 A színpadokon bemutatott műsorokra, amelyek lehettek kabarék,74 tréfás jelenetek, táncok,75 valamint énekkarok fellépései,76 általában külön kellett jegyet váltani, ezek a számok többnyire egy magasabb kulturális színvonalat képviseltek a többi programhoz képest. Az estét általában tűzijáték zárta, alkalmanként ezt még tánc követte.77 A népünnepélyek teljes ideje alatt versenyeken, tréfás játékokon lehetett részt venni. Szinte állandó számnak számított a konfetti- és szerpentincsata, a szépségverseny (ez női és gyermek szépségversenyt, valamint férfi csúnyasági versenyt jelentett), a tombola, a zsákfutás, a kötélhúzás és a lepényevés, valamint az évtized második felében megjelentek a különböző kerékpárversenyek, például a bicikli lassúsági verseny. Továbbá népszerű volt a karikadobás, a szájbadobás, a szerencsehalászat, az amerikai árverés és a világposta. Az ételeket és italokat árusító sátrak sem hiányozhattak, amelyek olcsó árakat ígértek a rendezvény idejére.78 A tér így valóban vurstlihoz vált hasonlóvá a sokféle sátorral, versenyszámmal és színpaddal: „8 felállított sátor várja a Tettyeünnepély publikumát. A közepén a zene, két oldalán a vezéri sátor s a nagy virágsátor. A tér jobboldalán áll a cukrászda, baloldalon a romok mellett a sörös sátor, a romok június 19. 1. p; Dunántúl, 1928. június 23. 5. p; Dunántúl, 1929. július 6. 2. p. 70 Zeidler 2002b. 56. p; MNL BaML IV.1406.C 8197/1923. 71 Rosner 2005. 145-146. p. 72 Dunántúl, 1924. június 18. 2. p. 73 A belépőjegyek árait az éppen aktuális kenyérárakkal vetettem össze. Egy teljes árú felnőttjegy ritkán haladta meg 1 kg fehérkenyér árát. 74 Dunántúl, 1922. május 31. 3. p; Pécsi Lapok, 1924. május 27. 2. p; Dunántúl, 1929. május 23. 6. p. 75 Pécsi Lapok, 1923. július 29. 4. p; Dunántúl, 1925. június 28. 7. p; Dunántúl, 1929. június 23. 6. p. 76 Dunántúl, 1922. június 25. 5. p; Dunántúl, 1923. június 5. 2. p; Dunántúl, 1926. augusztus 1. 7. p; Dunántúl, 1927. június 16. 6. p. 77 Dunántúl, 1922. június 25. 5. p; Dunántúl, 1923. augusztus 5. 5. p; Dunántúl, 1924. június 8. 6. p; Pécsi Lapok, 1924. június 17. 2. p. 78 Pécsi Lapok, 1923. szeptember 23. 3. p; Dunántúl, 1924. szeptember 4. 5. p; Dunántúl, 1925. június 21. 7. p.
