Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett

Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat...

179

Tettye mint szórakozóhely csupán a századforduló környékén tudott kiteljesedni. Ekkoriban rendezték és építették át a területet, számos sétautat alakítottak ki a Tettye tér irányába, illetve rendszeressé váltak a népünnepélyek.37

4. kép. A tettyei romok. http://mandadb.hu/tart/mcitem/596432

Ennek a folyamatnak az egyik kezdeményezője volt Reéh György városi tanácsos, a Mecsek Egyesület egyik alapító tagja, akit már a kortársak is a „Tettye királyaként” emlegettek.38 Többek között az ő ügyességének és leleményességének köszönhetők a városi tűzijátékok, amelyeket maga készített el. Eltazásai során sok tapasztalatot gyűjtött az ünnepélyek rendezésével kapcsolatban, végül a nagy ünnepélyek elismert látványtervezőjévé vált. Kezdeményezőkészségét és ötletgazdagságát mutatja többek között az is, hogy a Tettye déli részén egy földalatti barlangot39 boszorkánykonyhának rendezett be a gyermekek legnagyobb örömére.40 Kérésére 1924-ben a Városi Tanács vette

37 Baronek 2000. 28-30. p.

38 JPM Helytörténeti Gyűjtemény Arató Jenő naplója (1925-1926) 353.75.2. 9. köt. 133— 134. p; Dunántúl, 1932. február 23. 2. p; Pécsi Napló, 1932. február 23. 2. sz. 9. p.

39 Ez ma a Tettyei Mésztufa-barlang.

40 Szirtes 2000. 81. p.