Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett

176

Zöldterület, közterület

2. kép. A korzózás egyik helyszíne: a Sétatér. http : //mandadb. hu/tart/mcitem/ 581134

heti rendszerességgel, fizetség ellenében térzenei programon vehetett részt a közönség, amelyen katonai zenekarok játszottak.26 A katonazenére nem lehetett táncolni, mulatni, csupán passzívan befogadni, hallgatni, így megfelelően illeszkedett a polgári ízlésvilágba.

A középosztállyal ellentétben a munkások és cselédek szorosabb munkaidőhöz voltak kötve, szabadidejük is ehhez igazodott, azaz hétköznap, munka után, de elsősorban vasárnap volt lehetőségük a kikapcsolódásra,27emiatt számos, a szélesebb rétegeknek szóló programot a heti munkaszüneti napon tartottak. A pécsi Vígadó táncos teadélutánokat szervezett a téli időszakban,28 de a tettyei

26 Pécsi Lapok, 1922. szeptember 3. 3. p; Pécsi Lapok, 1924. szeptember 4. 4. p; Pécsi Lapok, 1924. szeptember 4. 3. p; Dunántúl, 1924. szeptember 14. 7. p; Dunántúl, 1924. szeptember 16. 2. p.

27 Magyarországon a munkások számára 1891 óta munkaszüneti nap a vasárnap és a Szent István-nap. Ennek betartása és általánossá válása azonban nem ment könnyen a gazdaság minden szektorában, például a húsipari munkások dolgoztak még vasárnaponként 1928- ban. (Granasztói 2000. 106-107. p.)

28 Dunántúl, 1927. január 1.7. p.