Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget

164 Zöldterület, közterület A Népliget az 1930-as évekre az autósok kedvelt helye lett, széles útjain sokan gyakorolták az autóvezetést, mások inkább életveszélyes száguldozásra használták, s ebben az időszakban már autóversenyeket is rendeztek a parkban. 1937-ben egy feltehetően szexuális indíttatású bűncselekményt kíséreltek meg autóval elkövetni: egy Lengyel Erzsébet nevű „magánzónő” éjszaka a Népli­geten keresztül igyekezett haza, amikor észrevette, hogy egy autó követi. Az autó vezetője kiugrott egy kanyarnál, a gépjárműbe tuszkolta a nőt, majd a Víz­torony irányába hajtott.73 A nő segítségért kiáltott, mire a férfi megijedhetett, a víztoronynál hagyta a nőt és elhajtott. Az elkövetőről, valamint indítékairól nem szólnak forrásaink. A témához lazán kapcsolódik, de mégiscsak a Népliget negatív megítélésé­hez tartozik az, hogy — különösen az ínséges 1920-as évek első felében — két­ségbeesett anyák gyakran a parkban tették ki újszülött csecsemőiket, akiket jó esetben időben, élve megtaláltak a járókelők.74 Ugyancsak a Népligettel kapcsolatos - ma is élő - negatív képzetekhez tar­tozik a homoszexualitás és a férfiprostitúció kérdése. A homoszexualitás kon­textusában először 1906-ban említik a Népligetet: egy katolikus papnövendék a Népliget környékén iskolás fiúkat molesztált. A fiúkat többnyire a Népligetbe vitte, itt rontotta meg őket.75 1933-ban az A Város című lap közölt felháborodott cikket, amelyben a Népligetben zajló erkölcstelen üzelmekre, valamint a park őrzésére kirendelt „naponta tizenhatórás, életveszélyes szolgálatot teljesítő sze­rencsétlen hadirokkantak” nehéz munkájára igyekeztek felhívni a polgármester figyelmét. Az őrök ugyanis tehetetlenek voltak az állandó inzultusokkal és bot­rányos eseményekkel szemben. Különösen éjszaka volt rossz a helyzet, amikor a „Népliget a legfurcsább orgiák színterévé válik.” A cikk szerzője szerint ha­laszthatatlanul rendezni kell az áldatlan állapotot, s meg kell tenni a szükséges lépéseket, vagy legalábbis figyelmeztetni a „gyanútlan, jóérzésű polgárságot” a „Népligetben dúló dzsungel-erkölcsök veszélyes jeleneteire.”76 Nem véletlen, hogy amikor 1924. június 8-án a Várban, a Werbőczy (ma Táncsics Mihály) utcában meggyilkoltak egy 39 éves külügyminisztériumi altisztet, Pollák Jánost, akiről feltételezték, hogy homoszexuális, a nyomozás 73 Rejtélyes autóstámadás a Népligetben. Újság, 1937. október 21. 7. p. 74 Lásd például Csecsemőt találtak a Népligetben. Az Est, 1920. május 23. 7. p; Kitett gyer­mek. Az Est, 1920. szeptember 15. 5. p; Megfagyott csecsemő. Népszava, 1921. december 16. 6. p; Kitett csecsemő a Népligetben. 8 Órai Újság, 1923. szeptember 14. 6. p; Cse­csemőholttest egy népligeti bokorban. 8 Órai Újság, 1934. október 19. 2. p; Csecsemő a Népligetben. Népszava, 1936. október 15. 9. p. 75 Beteg társadalom, beteg emberek. Népszava, 1906. november 30. 6-7. p. 76 Amiről a polgármester nem tudhat... A Város, 1933. augusztus 12. 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom