Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget

156 Zöldterület, közterület áldozatává vált, s csak a járókelők közbelépésének köszönhette, hogy nem esett komolyabb baja.39 Egy mindössze egy évvel későbbi újságcikk már egyértel­műen arról tanúskodik, hogy a város kétes elemei saját területükként kezelték a parkot: miután egy 17 éves napszámos fiú fegyveres rablás áldozatává vált, a hírre a parkbéli bódésok bezárták üzleteiket, amit a „liget összesereglett rejté­lyes exisztenciái arra használtak fel, hogy a bódékban fosztogassanak.”40 Erre a rendőrség el akarta kergetni a gyanús alakokat, ami viszont egy rögtönzött tüntetésre adott alkalmat, amelyhez a környék „munka nélkül való suhancai” is csatlakoztak. A rendőröknek végül lovasrendőri segítséggel sikerült szétoszlat­niuk az összesereglett tömeget.41 A korabeli bűnügyi tudósításokban, rendőrsé­gijelentésekben gyakran jelenik meg a Népliget, akár mint elkövetési helyszín, akár mint bűnözők számára ideális búvó- vagy éppen a zsákmány elrejtésére alkalmas rejtekhely. Az egyik legismertebb, a Népligetben elkövetett bűncse­lekmény egy rablógyilkosság volt 1918 októberében, amelynek áldozata egy 48 éves szíjgyártó volt.42 A korszakban megjelent tudósítások gyakran szóltak a Népligetben ga­rázdálkodó professzionális bűnözőkről,43 valamint főleg fiatalkorúakból álló bandákról, amelyek a Népligetbeli zsebtolvajlásokra és erőszakos rablásokra szakosodtak.44 Ezek a bűnbandák olykor a hatóságokkal szemben is erőszako­san léptek fel. 1931 nyarán például a Pesti Napló „népligeti csata”-ként szá-39 Rablótámadás a Népligetben. Pesti Napló, 1898. június 28. 40 Rablótámadás - csavargók tüntetésével. Pesti Napló, 1899. július 22. 8. p. 41 Pesti Napló, 1899. július 22. 8. p. 42 A népligeti rablógyilkosság. 8 Órai Újság, 1918. október 8. 5. p; Gyilkosság a Népliget­ben. Az Est, 1918. október 8. 6. p. Borzalmas gyilkosság a Népligetben. Friss Újság, 1918. október 8.4. p. A bűneset érdekessége, hogy a helyszínelésről az Est Lapok filmes részlege egy filmhíradó-bejátszást is készített. A film különlegessége, hogy - furcsa módon egy másik, szintén a közelben, a Lóversenytéren elkövetett gyilkossággal egyetemben - ez az egyik első ismert bűnügyi tudósítás, és egyben azon ritka filmhíradó-felvételek közé tartozik, amelyek bűncselekményekről tudósítanak. Mindkét filmhíradó-részlet megtekint­hető a Filmhíradók Online oldalon. A lóversenytéri rablógyilkosság, 1918. szeptember: http://filmhiradokonline.huAvatch.php?id=5394 (utolsó letöltés 2018. április 25.); A népli­geti rablógyilkosság, 1919. január: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5446 (utolsó letöltés 2018. április 25.) 43 Egy ilyen „rovottmultu” bűnöző leleplezéséről számolt be 1928-ban a Tolnai Világlap­jában Szalay Ágoston detektívfelügyelő egy terjedelmes cikkben. Szalay Ágoston: Az aranyhajú leány. Tolnai Világlapja, 1928. március 14. 27-29. p. 44 1928-ban például a tébolydából megszökött Lusztig Árpád - aki maga is több lopást köve­tett el, és éppen a törvényszéki orvosszakértők javaslatára került elmegyógyintézetbe - egy fiatalkorú fiúkból álló, 11 tagú bandát szervezett, amely a Városligetben és a Népligetben követett el lopásokat. Tizenegytagu gyermektolvajbandát szervezett egy tébolydából ki­szökött elmebeteg. Újság, 1928. szeptember 19. 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom