Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
Gidó Csaba: A vasútállomási parkok 137 Csíkszereda az egyik legkisebb megyeszékhely volt a Monarchiában, lakosságának száma 1890-ben mindössze 1789 főt számlált.33 A 19. század második felében számos terv jelent meg úgy helyi érdekű részvénytársaságok, mind a MÁV részéről a csíki régiónak a vasúti hálózatba való bevonásáról. Csík megye számára a vasúti forgalomba való bekapcsolódás lehetőségét végül az 1895. évi VII. törvénycikk teremtette meg. Elhatározták a székely körvasút megépítését, amely a következő vonalrészekből állt volna: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda- Gyergyószentmiklós-Szászrégen fővonal és két szárnyvonal Madéfalvától a Gyimes szorosig, illetve a székely körvasút Marosnyire állomásától Székelyudvarhelyig. 1. kép. A székely körvasút tervezete 1894-ből MNL OL K 229 316. csomó 2. tétel - 1894 - 1117/5044 A kormány a tervezett vasútvonalak közül elsőként a Sepsiszentgyörgy- Csíkszereda-Gyimes-szoros vasútvonal kiépítését határozta el. A vasútvonalat két építkezési szakaszra osztották, amelyet egy-egy vállalkozó csoport nyert el. A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda vasútvonal építkezési munkálatait Linzer 33 Varga 1998. 247. p.
