Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
134 Zöldterület, közterület és különböző nemesített rózsák. A vasútállomásokon ládákba, fentről lógatott cserepekbe muskátlit ültettek. A MÁV igazgatósága 1913 tavaszán rendeletbe adta, hogy minden állomáson a peron felől az épületekre, illetve a verandára, ahol van, ládákba virágokat ültessenek. Az utast mindenütt virágos kép fogadta, bármely állomásra érkezett is.20 A vasút segítségével magyar virággá vált a muskátli, amely rövidesen elterjedt a magánházaknál is.21 A vasútvonal befásítása, illetve állomási, őrházi kertek kialakítása terén a MÁV a legjelentősebb eredményt a Budapest-Salgótarján, illetve Budapest- Hatvan vonalakon ért el. Az illető pályákon mindegyik őrház előtt rövidre nyírt fűvel övezett virágágyakat alakítottak ki, illetve gyümölcsfákat telepítettek. Az őrházak falait több helyen klematisz és futórózsák tarkították. Az állomásokon a kertek gondozott díszbokrokkal, fenyőkkel, rózsákkal voltak beültetve. A pályatest mellett, ahol a telefon- és távíródrótok engedték, mintaszerű gyümölcsöst alakítottak ki. Több őrháznál modem berendezésű méhészet volt. A szükséges gyümölcs- és rózsafákat a hatvani faiskolából és a kőbányai államvasúti kertészetből szerezték be.22 A Budapest-Hatvan vasútvonal állomásai, őrházai környéke és a pályatest mellett területek kertészeti kihasználtsága példaértékű volt a többi vasútvonal számára. Az állomási kertek esztétikai szempontból fontos szerepet töltöttek be, és az állomások, őrházak díszeivé váltak. Mégis ezek voltak azok a területek, amelyeket a legkönnyebben áldoztak fel, ha például a vasútállomás bővítése, vagy egyéb átalakítás igénye merült fel. így történt a pápai vasútállomás bővítésekor is 1903-ban. Itt az állomás váróhelységeit bővítették ki, amelynek részeként az indóház kertjét rakodó hellyé alakították át, és területén egy 99 m hosszú csonka vágányt építettek.23 A nagybányai állomás bővítésekor szintén az állomási kert került célkeresztbe. „Első sorban a főnöki kertet kellene tabula rázává változtatni, hogy a bérkocsisok elférjenek az állomás előtt, mert nagyon szűkön vannak. Ez a kert zöldségtermelésre a nagy por miatt úgy sem alkalmas, a fák igen sűrűn vannak ültetve, tehát a gyümölcstermelés szempontjából sem sokat ér az egész a közlekedésnek pedig föltétien szüksége volna rá.”24 Békéscsabán a vasútállomás előtt egy kis kert terült el, amely a pályaudvaron szolgáló vasutasok üdülését szolgálta. A célnak azonban nem felelt meg, sőt a forgalom növekedése miatt füst, por lepte be. A település megkereste az aradi üzletveze20 Virágos állomások. A M.Á.V. újítása. Közérdek, 6. (1913), 12. 8. sz. 6. p. 21 Majdan 2008. 52. p. 22 Rada Miklós: Mozaikkép. Virágos Budapest - Virágos Magyarországról a külföld szemüvegén. Kertészeti Lapok, 46. (1932), július 15. 14. sz. 1-2. p. 23 Állomásunk bővítése. Pápai Közlöny, 17. (1907), szeptember 22. 38. sz. 2. p. 24 A vasúti állomás bővítése. Nagybánya és Vidéke, 35. (1909), január 31. 5. sz. 1. p.
