Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok

132 Zöldterület, közterület lomásán pedig kisebb faiskolákat létesíteni, ahol a pálya védelméhez szükséges sövénycsemetéket lehet nevelni.8 Következő lépésként 1895-ben a kereskedelemügyi minisztérium utasította a MÁV üzletvezetöségeket, hogy a vonalak mentén vasúti célokra nem szük­séges területek, valamint a vasúthoz tartozó állomás és őrházi kertek, agyag­gödrök, szabad rakodóterületek és egyéb üres telkek befásítására készítsenek előterjesztést, amelyben az éghajlati és talajviszonyok figyelembe vétele mel­lett a legalkalmasabban ültethető haszonfák és gyümölcsfák nemeit is jelöljék meg.9 A MÁV 1899-ben a 101. számú, Útmutatás a vasúti területek befásítá­sáról című rendeletében kiemelte a vasútvonal befásításának fontosságát. Az útmutató hangsúlyozta, hogy a vasút tulajdonában lévő elhanyagolt területeket művelés alá kell vonni, a vízzel borított, elposványosodott anyaggödröket le kell csapolni, és nemesfííz telepeket kell létesíteni.10 A felvételi épületek köré díszfákat, virágzó díszsövényt, az őrházak közelében alma-, körte-, meggyfák ültetését javasolták, míg a rongálásnak kitett helyeken kevésbé csábító gyü­mölcs-, gesztenye-, dió- és eperfa telepítését szorgalmazták.11 A MÁV által el­indított kezdeményezés hatására a magán vasúti társaságok is külön összeget építettek be az építési költségelőirányzatba a vasutak gyümölcsfákkal, dísz- és sorfákkal történő ellátására. Az állomások felvételi- és lakóépületeinek kör­nyékét díszfákkal, a hozzájáró utak szegélyeit sorfákkal, az állomási és őrházi kerteket nemesített gyümölcsfákkal ültették be. Az állomások körüli kertekbe, területekre többnyire gyümölcsfákat ültettek: alma-, körte-, szilva-, cseresz­nye-, meggy- és diófát. Egyes vidékeken a pálya mentén is ültettek gyümölcs­fákat.12 Az állomások környékén vagy az állomási hozzájáró utak mentére leginkább akác-, juhar-, hárs- és vadgesztenyefák kerültek. Tűlevelű fákat rit­kán és csak díszként ültettek.13 A vasúti területek befásítását sok esetben gyakorlati szempontok is indokol­ták. 1907-ben a MÁV utasította az üzletvezetőségeket, hogy az állatrakodók mellett elhelyezkedő udvarokat gyorsan fejlődő, nagy koronával rendelkező 8 Uo. 9 Gyümölcsfa-tenyésztés a vasút mentén. Gyümölcskertészet, 5. (1895), január 10. 1-2. sz. 19. p. 10 Eplényi 2006. 45. p. 11 Uo. 46. p. 12 A vasúti kertészet hazánkban. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 32. (1901), február3. 15. sz. 169. p. 13 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom