Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)
118 Zöldterület, közterület szereplő „bokrok, szökőkút, virágágyak, Kioszk” létesítésének munkálatai még 1897-ben megindultak.27 A 8533 négyszögöl kiterjedésű park ültetvényezését a Szombathelyi Szépítő Egyesület 1898-ra fejezte be.28 A város nyugati peremén elhelyezkedő két park rövidesen közkedvelt pihenőhellyé vált. A Vasvármegye című lap így tudósított erről: „városunk sétáló közönsége esténként nagy előszeretettel keresi fel a Szent-István és Ezredévi parkot, úgyhogy minden este egész karavánok vonulnak oda üdülést keresni.”29 Az eredeti tervekben is szereplő vendéglátó egység, a Kioszk felépítését a város közgyűlése 1905-ben határozta el: „Miután a Szt. István parkot szép fekvésénél és közelségénél fogva, főleg meleg nyári napok estéin a város közönsége üdülés czéljából nagy számban szívesen keresi fel, [...] miután a nagyközönség régi óhaja, hogy ott szórakozhatás szempontjából egy mulatóhely létesítessék.”30A nagyszabású parkosítás és a szórakozóhely kialakítása révén a térség a város első számú rekreációs övezetévé lépett elő, amely a városlakók kiadós sétáinak úti célja lett, de tömegközlekedési eszközzel is meg lehetett közelíteni, miután a századfordulót követően a villamos vonalát meghosszabbították, és végállomását - a helyi igényekhez alkalmazkodva - a park tőszomszédságába helyezték át.31 A századfordulóra három további kisebb teret is parkosítottak: a székesegyházzal szemben állított Szily János-szobor környékét, a Széli Kálmán utca belvárosi kiindulási pontjára tervezett színház telkét, továbbá a keleti városrész szélén az 1901-ben átadott új vasútállomás előterét. Ezeket az elsősorban dekorációs funkciót ellátó díszkerteket alapvetően esztétikai megfontolások, a városi terek csinosításának társadalmi igénye hívta életre.32 A dualizmus időszakában kialakított zöldterületek kivétel nélkül az új városrészekben, nem egyszer azok peremén jöttek létre, mivel nagy helyigényű parkok létesítésére a zsúfolt belvárosban nem kínálkozott lehetőség. A parkok elhelyezkedését alapvetően befolyásolták az ingatlanárak és a birtoktestek mobilizálhatósága is. A település központjától távolabb eső térségekben természetszeren alacsonyabbak voltak a telekárak és bőségesen álltak rendelkezésre még beépítetlen, egyszerűbben megszerezhető területek. A térbeli eloszlás alakulá-27 Városunk uj parkja. Vasvármegye, 1898. február 27. 2. p; Visszapillantás az elmúlt évre. Vasvármegye, 1898. január 1.4. p. 28 A szépitő-egylet választmányának ülése. Vasvármegye, 1899. február 9. 7. p; Bodányi 1910. 224. p. 29 A közvilágítás fejlesztése. Vasvármegye, 1899. augusztus 6. 7. p. 30 MNL VaML V.102.a 22/1905. 31 Melega 2012. 223-224. p; Kalocsai 2011. 117-127. p. 32 MNL VaML XV.l. Szombathely térkép 1904; MNL VaML V.173.C I. 1091/1906.
