Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban... 73 Az a tény, miszerint Nagybánya nem feküdt komolyabb kereskedelmi utak metszéspontjában, nem magyarázza feltétlenül a kereskedők igen alacsony létszámát a városvezetésben.43 Hasonló tendenciát figyelhetünk meg Kolozsvár esetében a 16. században, annak ellenére hogy a város jelentős kereskedelmi központ volt. Nagybánya Kolozsvárhoz hasonlóan nagymértékben illeszkedett ahhoz az európai modellhez, amelynek jellemzője volt, hogy a kereskedők nem szorították ki az iparosokat, kézműveseket a város politikai életéből.44 A vizsgált adatokat összefoglalva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagybányai városi elit tagjai „specializálódtak”. A kevésbé prosperáló, válságban lévő iparágak képviselői a bányászatban kerestek új perspektívát és megélhetést, míg a sikeres céhek iparosainak szakmájuk mellett nem volt bányatulajdonuk, vagy részesedésük, az iparáguk elegendő jövedelmet és befolyást biztosított ahhoz, hogy vezető pozíciót szerezzenek a város irányításában, így mindenképpen fel kell tenni a kérdést, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a politikai elit fentebb bemutatott három kategóriája közül melyiknek volt a legnagyobb befolyása és jelentősége a városi szenátusban. Az arányokat egy kördiagram segítségével próbálom szemléltetni. A diagram alapjául az szolgált, hogy a kategóriába tartozó személy hányszor volt bíró, tanácsos vagy esküdt. A három pozíció jelentőségének megfelelően a bírói tisztség esetében hatos, a tanácsosi esetében négyes, míg az esküdti esetében kettes szorzót alkalmaztam, hogy így lehessen arányosítani az egyes tisztségek jelentőségét is a kapott pontszámokban. A három kategória közül a bányász kategória táblázatát közlöm.45 expeditionales camerales 5305. t. fol. 122. valamint MOL E254 N° 3 3. es. (1572. május 14.) A 16. század végi kereskedelmi utakra ld. PÁLFFY 2011.555. p. 43 A korábban alkalmazott módszer alapján három olyan személyt találunk, akik nagy valószínűséggel kereskedéssel foglalkoztak, mindannyian az esküdti pozíciót töltötték be (Kalmár István, Lőrinc és Benedek). Ld. RNL NU VJ föl. 47., 54., 63., 68., 82., 104., 115., 123., 140., 148., 159. 44 FLÓRA 2008. 133-144. p. 45 RNL NB VJ föl. 47., 54., 63., 68., 82., 104., 115., 123.. 140., 148., 159.
