Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
68 Királyi, fejedelmi jelenlét öregnek” számító polgár, Lakatos János, Tóth Ambrus, Bozó Ferenc és valószínűleg Nagy Simon is meghalt. Az átalakulás folyamatát befolyásolta az 1576. évben pusztító pestisjárvány is, hiszen ekkor az esküdtek fele meghalt, köztük Katus János is. Ennek ellenére a vezetői körbe igen nehéz volt bekerülni, a legnagyobb hatalommal bíró családok (pl. Péchy család) szilárdan tartották a pozícióikat. A városi j egyzőkönyv adataiból arra is választ kaphatunk, hogy a nagybányai politikai elit tagjai milyen foglalkozást űztek, illetve milyen társadalmi ranggal bírtak. A diagramban szereplő 15 személy közül hatan bizonyíthatóan egy-egy nagybányai céhhez tartoztak, általában a nevük alapján lehet erre következtetni. A Péchy család két tagjánál a családnév és a keresztnév közé szúrták be a foglalkozást, Péchy János szabó volt, míg Pál ötvösmester. Hasonló módon járt el az írnok Szamosszeghi János esetében is, aki ugyancsak szabó volt. Fazekas (Figulus) Illés nevéből ítélve fazekas volt, míg Szűcs (Pellio) Jakab a nagybányai szűcscéh tagja volt. Mészáros Kilián minden bizonnyal a mészárosok közé tartozott. A városvezetésben ülő hat céhbeli iparos közül egyedül Péchy Pál ötvösmesterről tudjuk teljes bizonyossággal állítani, hogy céhbeli mester volt, a többiekről feltételezhető, hogy ilyen minőségben képviselték céhüket.24 A hat iparos közül négy személy (Szamosszeghi János, Szűcs Jakab, Péchy Pál és Fazekas Illés) hat alkalommal volt esküdt, Péchy Pál emellett két ízben volt tanácsnok is. A szűcs-, a szabó- és az ötvöscéh igen nagy jelentőséggel bírt Nagybánya életében, a szűcscéhnek 1480-ból maradt fenn egy hét pontból álló szabályzata, míg az ötvöscéhnek az iratok tanúsága szerint 1601-ben saját pecsétje volt.25 Annak ellenére, hogy az ötvöscéhnek nem maradt fenn a 15. századból céhszabályzata, feltételezhető, hogy I. Mátyás idején már alkottak egy szabályzatot, a nemesére finom megmunkálására szakosodott céh a 16. század végére is megőrizte a jelentőségét, ugyanis az ötvöscéhből ebből az időben tíz esküdt és egy bíró került ki.26 A korszak folyamán a szabóipar nagyarányú előretörése országos jelenségnek számított, itt már fel lehet fedezni a munkaszervezés magasabb formáit, a bedolgozó rendszer elemeit. A tőkével rendelkező szabók több esetben posztókereskedéssel is foglalkoztak, erre vonatkozóan számos tilalom is megfogalmazódott. Nagybányán betöltött szerepüket jól mutatja, hogy egyedül a szabócéh tudott két, aktívan a szakmájában dolgozó iparost delegálni a várost vezető 24 BALOGH—OSZÓCZKI 1979. 11 1-130. p. Mészáros Lukács tevékenységét nem a céhbeli mestereknél elemzem. 25 Uo. 122-123. p. valamint RNL NB PRIV 1.16. 26 BALOGH-OSZÓCKl 1979. 134-135. p., illetve ZlMÁNYl 1987. 363-365. p.
