Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fö”városa? 49 a város ellátta olyan szász települések ügyeit is, amelyek közigazgatásilag nem tartoztak a Szász Univerzitás kötelékébe. így Nagyszeben városa fellebbezési fóruma volt a nagyszebeni szék települései mellett Vízaknának, Alvincnek, Borbereknek és Küküllő vármegye 13 másik településének, hasonlóan ahhoz, ahogyan Szászrégen és Teke meg nem oldott pereit a besztercei tanács bírálta felül." A városnak a törvénykezésben betöltött szerepe komoly tekintélyt kölcsönzött, olyannyira, hogy a francia király küldöttje, Pierre Lescalopier a városban tett látogatása alkalmával kifejezetten időt szakított arra, hogy megtekintse azt a palotát, ahol az igazságszolgáltatás történt.11 12 A fellebbviteli fórumok bonyolult rendszerét jól érzékelteti Kolozsvár esete.13 A középkori Kolozsvárt a szász városok között szokás említeni, jogállása azonban elég sajátos volt. Annak ellenére, hogy 1405-től kezdve a város a köz- igazgatás számos területén a budai joggal élt, peres ügyeiben a 14. század végén fellebbezési fórumként Besztercét, majd következő fokként a szászok közösségét, Nagyszebeni nevezik meg a források.14 Ez a szabályozás egészen 1481-ig fennállt, amikor a város kívánságára a helyi szinten hozott döntés elleni panaszt egyenesen Nagyszebenbe lehetett címezni, kihagyván Besztercét a fellebbezés menetéből.15 Több irat is tanúsítja, hogy a 15. század végétől Kolozsvár ügyei közvetlenül Nagyszebenbe kerültek.16 A későbbiek során, a 16. században Kolozsvárt egyre ritkábban említik a szász városok között, valamikor a század második felében a Kolozsváron meg nem oldott ügyeket már nem a szász közösség fellebbviteli bírósága elé, hanem a jogszolgáltatás akkori legfelsőbb szintjére, a királynéi táblára vitték. Pakó László kutatásai alapján tudjuk, hogy ez a helyzet valamikor az 1555 márciusa és 1559 januárja közötti időszakban következhetett be.17 így 1555 márciusában Lepsényi Miklós még megegyezett a kolozsmonostori konvent előtt Suky Benedekkel, hogy a kolozsvári örökléssel kapcsolatos perüket előbb Nagyszeben városa, majd a hét szász szék fóruma elé vigyék.18 1559 januárjában Izabella királyné már úgy rendelkezett, hogy a kolozsvári mészárosok közötti vitát, amennyiben a helyben hozott döntés nem 11 SCHULER VON LlBLOY 1854.1. 132. p.; uo. 1868. III. 156., 158., 159. p. 12 BENDA-TARDY 1982. 71. p. 13 Lásd PAKÓ 2012. 14 RÜSZ-FOGARASI 2003. 99-102. p. 15 KISS 2003. 160-172. p. 16 Urkundenbuck, 1484. augusztus 5-én, nr. 4657., 446-447. p.; Kolozsvár város levéltára, Kolozsvár, Fase. 1/3 p. 17 PAKÓ 2012. 18 Jakó 1990. II. nr. 5351., 800. p.
