Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Recenziók

Branczik Márta - Keller Márkus Korszerű lakás 1960. Az óbudai kísérlet Budapest, 2011. Budapest Történeti Múzeum-1956-os Intézet-Tere. 201 p.

A kötet, amely egy társadalompolitikai és építészeti kísérletet, egyfajta megépült „laboratóriumot”: egy szelet Budapestet és egy szelet szocializmust mutat be, maga is kísérlet. Kísérlet arra, hogyan lehet különböző diszciplínákból fakadó jellegzetes megközelítésmódokat kreatívan ötvözni. Jelen esetben a társadalomtudományok, egész konkrétan a történettudomány, illetve a művészettörténet szemléletének együttes megjelenítéséről van szó: Branczik Márta művészettörténészként, a kötethez kapcsolódó kiállítás (BTM Kiscelli Múzeuma, 2011.10.04.-12.04.) kurátoraként, Keller Márkus pedig történészként és szociológusként gondoskodott a kötetet sajátossá tévő dupla optikáról, a tudományágak termékeny párbeszédéről.

A téma persze tálcán kínálja, hogy ne egyik vagy másik szempontból, azaz ne kizárólag szociológusként, történészként, vagy művészettörténészként nyúljunk hozzá. A szocializmusra jellemző városépítészet, a városi terek átalakítására vonatkozó törekvések, a modem lakással és életmóddal kapcsolatos korabeli elképzelések kiváló terepet kínálnak ahhoz, hogy az említett diszciplínák összefogódzkodva vizsgálódjanak, s ezzel újabb lökést adjanak a városkutatás idehaza néhány éve már megfigyelhető megújulásának. A (szocialista) városi kultúra iránti tudományos, de társadalmi jellegű érdeklődés élénkülését is számos kiadvánnyal lehet(ne) illusztrálni, ezek közül néhányra - alapvetően történészek nevéhez kapcsolódó munkákra - a kötet szerkesztői is utalnak.1

A kötet négy szövegből áll, amelyek bár kimondottan nincsenek külön csoportosítva, de mégis két csoportot képeznek. Az első kettő egy-egy tanulmány, amelyek keretében áttekintéseket, elemzéseket kapunk a lakótelep létrejöttéről, az azt övező társadalmi, építészeti vitákról, a tervezés történetéről. A kötet másik két szövege a forrásanyagok prezentálásaként is fölfogható, hiszen interjúszövegeket, illetve az egyes épületek leírását foglalják magukba.

Keller Márkus a kötetet nyitó tanulmányában a lakótelep-építés példáján keresztül a szocialista modemitás jelenségét vizsgálja. A modem életről a 60-as években kialakított szocialista elképzelések jól leszűrhetőnek látszanak a modern lakásokkal, a modem életstílussal, az építészet szerepével foglalkozó korabeli diskurzusokból. Keller Márkus

1 Vö. HORVÁTH SÁNDOR: A kapu és a határ. A mindennapi Sztálinváros. Budapest, 2004. MTA Történettudományi Intézete; GERMUSKA PÁL: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. Budapest, 2004. 1956-os Intézet; Lakótelepek - A modemitás laboratóriumai. Szerk.: N. KOVÁCS TÍMEA. Budapest, 2008. Kijárat; A város láthatatlan mintázata. Pécs városa, mint az emlékezet helye. Szerk.: HAVASRÉTI JÓZSEF-K. HORVÁTH ZSOLT-SZÍJÁRTÓ ZSOLT. Budapest-Pécs, 2010. Gondolat PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék [Kommunikáció- és Kultúratudományi Tanulmányok].

URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VIII. 2013. 303-308. p.