Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában

Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918

267

gyökerek, mikortól figyelhetők meg a kiszűrésre, kiválasztásra késztető jegyek. A várossá fejlődés ugyanis nem robbanásszerűen történik, hanem hosszú folyamat eredménye. Kétségtelen, az iparosítás okozott meglepetéseket, ellenben fontos, hogy a konjunktúra hullámai tartós állapotok alapjait vetették meg. A szinte kizárólag az iparosítás jegyében történő fejlődés elsődleges adottságokra épülő változások nélkül egysíkú vagy egyszintű ipartelepeket, bányaközpontokat eredményezett.

Mint már említettem, jelen értekezésemben a felhozott példákon túlmenően nem szolgálok teljesen kész, minden szempontból kielégítő tervezettel. Inkább többoldalú az összehasonlító eljárással való kísérletezés, eddigi számításaim szerint mégis arra következtetek, hogy a több oldalról és szempontból bemutatott modell alkalmazása megfelelő eligazítást nyújt, az egyes települések adatainak összehasonlító kiértékelése pedig lehetővé teszi a várostípusok és -struktúrák tényleges betájolását és pontosabb, helyesebben árnyaltabb meghatározását.

Befejezésül nem lehet érdektelen a felmérések, értékelések feldolgozásának jelenlegi állapota. Kéziratom a következő fejezetekre tagolódik:

I. BEVEZETÉS

1. A városfogalom és a város mint valóság

2. A város „prototípusai”

II. A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A 18. SZÁZADBAN

1. Telepítések és népesedés

2. Településformák és -rendszerek

3. A mezővárosok helyi értéke

4. A nagyságrendek

5. A szabad királyi városok és osztályozásuk

6. Városi akkumulációk

III. A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS NÉPESEDÉS VISZONYLAGOSSÁGA A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

1. A differenciált teljesség szemléletének kísérlete

2. A településrendszer teljes szemlélete

3. Időbeli és földrajzi összetevők

4. Városi megjelenési formák

5. Funkcionális differenciálódás

6. A vásárfunkciók alakító befolyása

IV. AZ ÁTMENETI IDŐSZAK - A PONTOSÍTÁS MEGKÖZELÍTÉSE

1. A jogi szabályozás útján

2. Gazdasági tényezők

3. Településhálózat és népesedés