Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
264 Műhely a települések nagysága, illetve a laksűrüség szignifikánsaival, majd pedig az utolsó rovatban a lakhelyek négyzetkilométerenkénti eloszlásával szerepel. A másik táblázat a már ismert felosztásban, de növekvő sorrendben ismerteti a lakosság és a házak számát, a kettő összevetéséből kiszámított laksűrűséget, majd pedig a már ismertetett I. és II. kettős átlag- vagy középértéket. A táblázat utolsó rovata a polgárként összeírt népességről ad felvilágosítást, bár tudjuk, hogy ezekből legfeljebb esetenként - más adatokkal összevetve - következtethetünk nem okvetlen általánosítható, azaz városi(as) ismertetőjegyekre. Szemléltetésül következzék néhány jelzésértékű adat. A korábbi példát felhozva ismét a Dunántúlt mutatjuk be megyénként: a 11 vármegye népsűrűsége 21,84 (Fejér m.) és 43,04 (Sopron m.) között mozgott, a lakóhelyek átlagosan 729 lakost számláltak, a laksűrűség 6,87 volt. Átlagosan 8,48 (Vas m.) illetve 40,52 km2-re (Moson m.) esett egy-egy település. Megyénkénti részletességgel: Megye km2/lakhely ház/lakó I. középérték 11. középérték Baranya 14,72/15,05 6,72 480,25 888,04 Fejér 24,94 6,85 544,75 1194,77 Győr 18,97 6,58 707,52 1261,02 Komárom 28,36 7,05 841,36 1526 Moson 40,52 8,41 1076,36 1536,36 Somogy 18,33/21,08 6,78 452,42 822,89 Sopron 14,07 7,32 605,43 1019,31 Tolna 24,16/36,12 6,73 1271,62 2252 Vas 8,48 6,23 334,24 609,81 Veszprém 22,31 6,79 733,70 1449,18 Zala 8,70 5,43 358,78 689,1
