Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918 261 országra számbelileg és viszonylagosan is a 3-5000 lakosú kistelepülések voltak jellemzőek. Osztályozás 1857 1869 Növekedés A teljes lakosságon belüli arány (%) helyek népesség helyek népesség helyek abszolút relatív % 1857 1869 1. osztály > 50 000t 3 247 904 4 380 663 1 132 759 53,55 1,95 2,47 2. osztály 30-50 000 5 204 765 7 278313 2 73 548 35,92 1,61 1,81 3. osztály 20-30 000 10 241 465 21 478 188 11 236 723 98.04 1,90 3,10 4. osztály 10-20 000 57 839 396 54 757 184-3-82 212-9,79 6,61 4,91 5. osztály 5-10 000 147 1 001 885 166 1 124 499 19 122 614 12,24 7,89 7,29 6. osztály 3-5000 341 1 277 194 380 1 434 596 39 157 402 12,32 10,05 9,30 7. osztály 2-3.000 565 1 475 186 692 1 671 719 127 196 533 13,32 11,62 10,84 8. osztály < 2.000 196 326 467 Összesen 1324 5 287 795 1324 6 125 162 196 837 367 15,83 41,63 39,72 Megjegyzés: A változások olyan értelemben érintették a 4. osztályt, hogy 1857-ben 14 helység számlált 10-20 000 közötti lakost, ezek 1869-ig felemelkedtek a 3. osztályba (- 14), ugyanakkor másik 14 csak 1869-ben ütötte meg a 4. osztály mércéjét (+ 14), az 1857. évi 57-es létszám abból adódik, hogy három 5. osztálybeli helység népessége ebben az évben tízezren felül volt, ezért 1857- ben hárommal több helység alkotta a 4. osztály csoportját.
