Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Magyar Várostörténeti Atlasz - Czoch Gábor: Sátoraljaújhely. Magyar Várostörténeti Atlasz 2

208 Magyar várostörténeti atlasz A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat szerkesztői első lépésben négy város: Buda, Kecskemét, Sátoraljaújhely és Sopron atlaszának összeállítását tűzték ki célul.2 A városok kiválasztása szerencsés, e települések a magyaror­szági városfejlődés különböző típusait testesítik meg: két kiemelkedően fontos szabad királyi városunk mellett egy alföldi, jellegzetesen állattartó, illetve a síkság és a hegyvidék találkozásánál kialakult, jellemzően bortermelő mezővá­ros. Pontosabban Sátoraljaújhely, amelynek 1261-ben kiadott privilégiuma az egyik legkorábbi magyarországi városi kiváltságlevél, kezdetben királyi sza­bad városnak számított széleskörű kiváltságokkal, ami a későbbi szabad királyi várossá fejlődés lehetőségét is magában hordozta. Erre utal, hogy a 14. század második felében az okleveles gyakorlatban a város elnevezése civitas volt. Az uralkodó azonban a pataki uradalmat, amelyhez Ujhely is tartozott, a 14. század végén eladományozta a Perényieknek. Ettől kezdve a város kisebb megszakítá­sokkal egészen 1848-ig magánföldesúri birtok volt, és bár - ahogy erre Tringli István rámutat - a város önelnevezésében még a 15. század első harmadáig a civitast használták, a külső okleveles gyakorlatban az adományozást követően már oppidumként szerepelt. A városok kiválasztását továbbá természetesen a rendelkezésre álló források is befolyásolhatták. Tringli István közlése szerint pedig a magyarországi mezővárosok közül talán Sátoraljaújhelyről maradt fent a leggazdagabb levéltári anyag, amelyet egyébként a szerző maximálisan ki is használt. A sátoraljaújhelyi atlasz - a nemzetközi előírásokkal összhangban - lénye­gében a sopronihoz hasonló szerkezetet követ. így a kiadvány egy szöveges és egy grafikai anyagot tartalmazó nagyobb egységből áll. A szövegeset egyrészt a Sátoraljaújhely város történeti helyrajza című tanulmány, másrészt a Történeti topográfia adattár című rész alkotja. Ehhez az egységhez tartozik a tanulmány részletes angol nyelvű összefoglalása is (az adattár esetében ugyanakkor csu­pán a tematikus egységek címei jelennek meg angol fordításban). A grafikai anyag három betűvel jelzett sorozatra oszlik. Az „A” jelzésű so­rozatban általános, a várost és környékét különböző időmetszetekben ábrázo­ló térképeket találunk: itt szerepel a város első kataszteri felmérésen alapuló, 1866-ból származó térképe, mint alaptérkép, a nemzetközi előírásoknak meg­felelő 1:2500-as méretarányban, vagyis a település legrégebbi, részletes és megbízható térképes ábrázolása. Szintén a nemzetközi előírásoknak megfele­lően kötelező elem a város környékét ábrázoló egyik legkorábbi pontos térkép, amely az első és második katonai felmérés térképeivel azonos. A „B” sorozat 2 Tudomásunk szerint Buda és Kecskemét történeti atlasza lényegében kiadásra kész állapot­ban van, és készül további hat város atlasza. Ld. erről Szende Katalin írását az Urbs. Magyar Várostörténeti évkönyv jelen számában (A Szerk.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom