Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Czoch Gábor: Sátoraljaújhely. Magyar Várostörténeti Atlasz 2
208 Magyar várostörténeti atlasz A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat szerkesztői első lépésben négy város: Buda, Kecskemét, Sátoraljaújhely és Sopron atlaszának összeállítását tűzték ki célul.2 A városok kiválasztása szerencsés, e települések a magyarországi városfejlődés különböző típusait testesítik meg: két kiemelkedően fontos szabad királyi városunk mellett egy alföldi, jellegzetesen állattartó, illetve a síkság és a hegyvidék találkozásánál kialakult, jellemzően bortermelő mezőváros. Pontosabban Sátoraljaújhely, amelynek 1261-ben kiadott privilégiuma az egyik legkorábbi magyarországi városi kiváltságlevél, kezdetben királyi szabad városnak számított széleskörű kiváltságokkal, ami a későbbi szabad királyi várossá fejlődés lehetőségét is magában hordozta. Erre utal, hogy a 14. század második felében az okleveles gyakorlatban a város elnevezése civitas volt. Az uralkodó azonban a pataki uradalmat, amelyhez Ujhely is tartozott, a 14. század végén eladományozta a Perényieknek. Ettől kezdve a város kisebb megszakításokkal egészen 1848-ig magánföldesúri birtok volt, és bár - ahogy erre Tringli István rámutat - a város önelnevezésében még a 15. század első harmadáig a civitast használták, a külső okleveles gyakorlatban az adományozást követően már oppidumként szerepelt. A városok kiválasztását továbbá természetesen a rendelkezésre álló források is befolyásolhatták. Tringli István közlése szerint pedig a magyarországi mezővárosok közül talán Sátoraljaújhelyről maradt fent a leggazdagabb levéltári anyag, amelyet egyébként a szerző maximálisan ki is használt. A sátoraljaújhelyi atlasz - a nemzetközi előírásokkal összhangban - lényegében a sopronihoz hasonló szerkezetet követ. így a kiadvány egy szöveges és egy grafikai anyagot tartalmazó nagyobb egységből áll. A szövegeset egyrészt a Sátoraljaújhely város történeti helyrajza című tanulmány, másrészt a Történeti topográfia adattár című rész alkotja. Ehhez az egységhez tartozik a tanulmány részletes angol nyelvű összefoglalása is (az adattár esetében ugyanakkor csupán a tematikus egységek címei jelennek meg angol fordításban). A grafikai anyag három betűvel jelzett sorozatra oszlik. Az „A” jelzésű sorozatban általános, a várost és környékét különböző időmetszetekben ábrázoló térképeket találunk: itt szerepel a város első kataszteri felmérésen alapuló, 1866-ból származó térképe, mint alaptérkép, a nemzetközi előírásoknak megfelelő 1:2500-as méretarányban, vagyis a település legrégebbi, részletes és megbízható térképes ábrázolása. Szintén a nemzetközi előírásoknak megfelelően kötelező elem a város környékét ábrázoló egyik legkorábbi pontos térkép, amely az első és második katonai felmérés térképeivel azonos. A „B” sorozat 2 Tudomásunk szerint Buda és Kecskemét történeti atlasza lényegében kiadásra kész állapotban van, és készül további hat város atlasza. Ld. erről Szende Katalin írását az Urbs. Magyar Várostörténeti évkönyv jelen számában (A Szerk.).
