Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - H. Németh István: Sopron. Magyar Várostörténeti Atlasz 1
Sopron. Magyar Várostörténeti Atlasz 1. 205 ez a kiadvány maradéktalanul teljesít, sőt, tematikus térképeivel és jelentős mennyiségű reprodukciójával még felül is múl. A városatlasz alapelveinek megfelelően három nagy részre osztották a megjelentetett térképeket, amelyeknek kivitele Banyó Péter szaktudását bizonyítja. Az „A” részben összesen tíz, az alapelvek szerint átméretezett térképet láthatunk. A kiadott rekonstrukciók jól mutatják, hogy Sopron topográfiáját tekintve igen jól kutatott, aminek ez a vállalkozás is hasznát vette. A tematikus térképek („B” rész) száma igen nagy, összesen 21 darab áll rendelkezésre. A tematikus térképeken kiválóan megfigyelhetjük a város topográfiai jellemzőit, a középkori egyházi épületek és a városvezető elit területi elhelyezkedését, a népsűrűség adatainak térképre vetített képét, a különféle házadóosztályok szerinti elkülönülést, a foglalkozási struktúra változásait, illetve a 19-20. századi épületállomány jellemzőit bemutató és igen magas színvonalon elkészített rekonstrukcióit. A feladat ezek esetében sem volt egyszerű: a térképeken megjelenített adatok esetében ugyanis nincs helye a feltételezéseknek, a megszerzett információk esetleges lebegtetésének, hiszen itt tényanyaggal kell megtölteni a rendelkezésre álló felületet! A tematikus térképeket összesen 19 reprodukció egészíti ki, ami a magyarországi viszonyokat tekintve igen gazdag összeállításnak tekinthető. Ez a rész - amellett, hogy igen tetszetős metszeteket, litográfiákat láthatunk benne - egyben a soproni ábrázolások forráskiadásának is tekinthető, hiszen a 19 itt található ábrázolás mellett a kísérőfuzetben további 39 ábra (egykorú metszet, ábrázolás, régészeti és műemléki rekonstrukciós rajz) található. Mit is jelent az, hogy megjelent a magyar várostörténeti atlasz sorozat első darabja, és ezzel megkezdődött a magyarországi kiadványsorozat? A kései indulás ugyan azt jelenti, hogy jelen pillanatban két város (Sopron és Sátoraljaújhely) tekintetében rendelkezünk városatlasszal. Az európai városokról megjelent hatalmas számmal szemben (erről lásd: http://wwwl.ivvl.uni-muenster . de/litw3/Istg/Staedteatlanten/index.php, illetve http://www.ria.ie/getmedia/ bl e4f73d-8f5c-4f87-b06d-c7ab5fl 75d89/European-towns-atlases-updated- September-2013.pdf.aspx) ez kevésnek is tűnhet. A városatlasz sorozat többi kiválasztott városának (Buda, Kecskemét, Kőszeg, Miskolc, Szeged, Pécs, Vác) anyaga reményeink szerint az OTKA támogatásával hamarosan megjelenhet. A sorozat tagjainak kiválasztása érthető módon alkalmazkodik a magyarországi kutatás trendjeihez, és a szóba jöhető szerzők érdeklődéséhez. A környező országokkal történő összehasonlítás során igazából nem szégyenkezhetünk, hiszen Horvátország öt, Románia hat város esetében adott ki hasonló kiadványt. Lengyelország 14, míg Csehország 23 kiadvánnyal rendelkezik, de ezek nagy része egyrészt a korábban német városhálózathoz tartozó településeket dolgozott fel, másrészt Csehország jóval városiasabb országnak tekinthető, amelynek városi levéltárait nem érte jelentősebb csapás az elmúlt évezredben. Ezzel kap