Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása Kolozsváron a 15. század közepén
16 Királyi, fejedelmi jelenlét egyházi és világi hatalom, mindkettő nagyobb szeletet akar magának kihasítani belőle. Végül a címereket áldozták fel részben, és ma is megcsonkítva hirdetik Kolozsvár már-már hivalkodó lojalitását e zavaros évtizedekben V. László iránt. Erdélyben nem Kolozsvár volt a Habsburg-párti politikai reprezentáció egyedüli helyszíne. A 15. század közepén a szebeni plébániatemplom szentélyében megfestett keresztre feszítés jelenete (az ún. Rosenauer-falkép) igen gazdag és tanulságos heraldikai programot vonultat fel. A falkép a nagyobb számyasoltárok monumentalitását és a bonyolultabb kompozíciójú kálváriák színpadiasságát idézi fel, két férfi donátor társaságában. Architektonikus kerete közeli rokonságot mutat a korszak egyik igényes kályhacsempe típusával.11 A Vir Dolomm fülkéjének felső peremén található felirat szerint ezt a művet Johannes de Rozenaw festette 1445-ben.'2 A középkori falképet többször javították és helyenként átfestették, aminek következtében számos eredeti vonása végleg kárba veszett. A 20. században végzett restaurálások során több eredeti részletét sikerült adatolni, részben pedig feltárni. Kiderült, hogy a donátorok melletti négykaréjos mérmüábrázolásokat a donátorok címerei díszítették, továbbá sikerült egy Madonna alakjának a töredékét feltárni az oromdísz felett, ahol jelenleg a Jahve feliratos sugárkoszorú található. A donátorok azonosítása kétségtelenül előrelépést jelentene a falkép értelmezése ügyében. Az 1949-ben végzett restaurálás alkalmával feltárt két donátorcímer értelmezése azonban igen problematikus. Mindössze annyit tudunk biztosan, hogy a heraldikai bal oldalon található címer három pajzsot ábrázolt. A színekre a restaurátor 2 variánst is javasolt, ami egyértelműen utal a címerek értelmezése körüli bonyodalmakra.13 A donátorcímerek mellett a falképet további öt uralkodói címer díszíti. A felső regiszter tengelyében vörös alapon jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú fekete sas található. Tőle jobbra a kettős keresztes magyar címer, balra pedig a cseh oroszlán helyezkedik el. Az oroszlán ezüst színe bizonyára valamelyik sajnálatos kimenetelű restaurálás során lett módosítva. További két címer található a két oldalsó baldachin középtájékán. Jobb oldalon a magyar királyság vágásos címere, bal oldalon pedig az osztrák címer foglal helyet. A sorozatot ez esetben is Habsburg Albert vagy fia, Utószülött László uralkodói címereivel lehet azonosítani. A falkép készítésének dátuma az egyébként is kézenfekvőbb V. László személyére tereli a figyelmet. A sorozat egyedüli problematikus eleme a fekete sast ábrázoló pajzs. V. László címerei között rendszerint a morva sas 11 HOLL 1958. 252. p. (3. típus.) 12 ALBU 2002. 13-14. p.; BÁLINT-ZIEGLER 2011. 39-65. p. 13 A donátor azonosítása magával a festővel: FlREA 2011. 59-68. p.
