Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 153 dig I. Rákóczi György szilárd akarata az 1645. évi szebeni zavargások után,100 1646-ban békeidőre is érvényes, szigorú büntetéseket tartalmazó okmánnyá formálta.101 A folyamatnak a szász autonómia szempontjából kedvezőtlen végeredményét az 1653. évi Approbatáknak a Városok állapotáról szóló cikkelye rögzíti: a törvénykönyv szövege semmiben nem különbözteti meg a királyföldi központokat az ország többi városától.102 Kétségtelen, hogy II. Rákóczi György bukása után az artikulus egyik lényegi kitétele, a magyar nemesek szászföldi birtokszerzései joga (egyfajta korai concivilitas) be nem váltott lehetőség és 100 EOEX. 85-87. p.; KRAUS 2008. 214-223. p.;TEUTSCH 1874. 191-194. Az 1645 őszén/te- lén tetőző, sok tekintetben homályos szebeni népmozgalom (felkelés/lázongás/események) egyetlen bővebb elemzése: GÜND1SCH 1960. Gustav Gündisch munkája főként a szebeni polgárság belső ellentéteit vizsgálja. I. Rákóczi György tudatos politikája, amely ezekre építve érte el a Szász Egyetem pozícióinak gyengítését, újabb önálló feldolgozás tárgyát képezhetné. 101 1668. március 6. A Gyulafehérvári káptalan átíró oklevele, benne Szeben város 1638. május 7-én kelt reverzálisával, Szalánczi István fejedelmi tanácsosnak és Márkusfalvi Márton fejedelmi titkárnak az eskü letételéről szóló, 1638. május 30-án kelt bizonyságlevelével, Szeben város 1646. március 23-án Gyulafehérvárott kelt megújított reverzálisával, végül Szeben 1648. augusztus 25-i kiadványával, amelynek tárgya az 1638. évi pontokra való újbóli eskütétel. (Ez maga is átírja az 1638. évi reverzálist.) MNL OL R 298. Erdélyi iratok 1. Tárgyilag rendezett iratok 3. d. 3b. t. Az erdélyi szász nemzettel kapcsolatos iratok f. 1-10. (50021. filmtári tekercs). Az 1646. évi reverzális azonos és az 1648-as kiadvány teljesebb (mind az 541 szebeni eskütevő nevét felsoroló) szövegét egy-egy másik példányból is ismerjük: MNL OL R 210. Tunyogi Csapó József gyűjtemény maradéka 1. d. 2. t. Erdélyi iratok időrendben. No. 48. f. 7-8. ill. No. 43. f. 2-32. Gustav Gündisch valószínűleg ugyanennek a reverzálisnak ( 1646. március 23.) egy eredeti, illetve egy másolati példányára hivatkozik közleményében, a következő jelzettel: Staatsarchiv Hermannstadt. Urkunden VI. Nr. 480. és. Coll. post. Nr. 2279. GÜNDISCH 1960. 75. p. 3. lábjegyzet. - Az 1646. évi reverzális már azt is tartalmazza, hogy Szebennek a fejedelem benntartózkodása idejére át kell engednie a város egyik kapuját és nagy bástyáját a fejedelmi katonaság számára. Kemény János ezt a momentumot tévesen az 1638. évi kötelezvény kitételeként említi, több évtized távlatából összemosva a kér reverzálist: KEMÉNY 1980. 189. p. 102 Approbatae constitutiones III. rész 81. cím. 1. artikulus. „Minthogy a fejedelem is minden rendeknek, viszont a fejedelmek és az országbéli minden statusok hittel szokták magukat kötelezni, nem utolsó requisituma ennekokáért a fejedelmekhez való hűségnek és tartozó kötelességnek az is, hogy bármely időben is, de kiváltképpen a szükség úgy kívánván, valamely városban lakni, resideálni, vagy csak bizonyos ideig mulatni akarnak, mind magok, udvarok népe, fizetett és egyéb rendbéli hadai ott lakhassanak...” KOLOSVÁR1-ÓVÁR1 1900. 152. p. A törvénycikk azzal érvel, hogy minden „kerített, privilegiumos és kulcsos város” a fiscus tulajdona, ezért a fejedelemnek mind békeidőben mind háború idején joga van teljes kíséretével a városban tartózkodni. A titulus súlyos szankciókat kilátásba helyezve kimondja, hogy bármely rendi nemzethez tartózó (nemes) személy vásárolhat ingatlant a városok területén, elrendeli továbbá, hogy a városok - különösen háború idején - „illendő házbér” fejében adjanak szállást az odaérkező vagy ott meghúzódó nemeseknek és családjuknak. - A törvénycikket idézi: CZIRÁKI 201 la. 9. p.
