Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 139 szülötte. A praebendajegyzékeket néhány esetben a fejedelmi konyha étlapjáról árulkodó konyhai limitatio is kiegészíti.44 Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy a fejedelmi udvar ismert besztercei látogatásai milyen okból történtek.45 A hat országgyűlésről már röviden megemlékeztünk. (Ezek egy kivétellel a 17. századra esnek.) További hat, 1633 és 1655 közötti alkalom egyértelműen az erdélyi vármegyék számára tartott szokásos őszi törvényszakhoz kapcsolódott, amely általában Szent Lukács octavaján kezdődött, és amelyet az 1653. évi Approbatae constitutiones-ban rögzített korábbi gyakorlat szerint rendesen vagy Medgyesen, vagy Besztercén tartottak meg.46 Az egy teljes hónapig tartó octavák ugyanakkora megterhelést jelentettek a város számára, mint az országgyűlések. Hasonló kötelezettséggel az általában rövid látogatások helyszínéül szolgáló Brassónak vagy Szebennek nem kellett szembenéznie. 44 1638. október 26. „Urunk őnagysága konyhájának limitatiója [...] Rákóczi György uram konyhájának limitatiója mikor szállásán eszik. [...] Mikor penig őnagysága honn nem lészen.” MNL OL X 1249. 1638/No. 295. (456. tekercs); 1647. október 22. „Ifjú urunk őnagysága konyhája limitatiója.” Uo. 1647/No. 228. 5. p. (462. tekercs). Egy másik kiadatlan limitatio a korszakból: 1642. május 11. „Az ifjú fejedelem urunk őnagysága konyhájának limitatiója, mikor őnagysága otthon lészen ebéden az vagy vacsorán”. MNL OL R 210. Tunyogi Csapó József gyűjteményének maradéka 1. d. 2. t. Erdélyi iratok időrendben. 45 Báthory Gábor és Bethlen Gábor kolozsvári tartózkodásairól, azok hátteréről nemrég Jeney- Tóth Annamária közölt elemzést, amely analógiaként fontos volt számunkra. JENEY-TÓTH 2012. 24-28. p. 46 Approbatae constitutiones IV. rész 1. cím 2. artikulus. „...rendeltetett ilyenformán, hogy az erdélyi nemességnek terminusa kezdetődvén Szent Lukács napjának 8-dik napján, du- ráljon egy hónapig, vasárnapon kívül. A székelységnek terminusa kezdetődvén Vízkereszt nap után nyolcadnapon, tartson három hétig, vasárnapokon kívül. Hasonlóképpen a partiumbelieknek is terminusok kezdetődvén karácson havának első napján, ítéltessék három hétig, vasánapokon kívül, mindenik terminusokon a vasárnapok kitudódván./ Helyek pedig (a fejedelmeknek ez iránt való authoritások és dispositiójok fennmaradván) az erdélyi nemességnek Medgyesen vagy Besztercén, a székelységnek Segesvárt vagy Marosvásárhelyt, a partiumbélieknek Kolozsvárt légyen.” KOLOSVÁRI-ÓVÁRI 1900. 168-169. p. Az 1615. május 3—19-i gyulafehérvári országgyűlésnek a rendelkezés alapjául szolgáló hetedik törvénycikkében az erdélyi nemesség terminusának, és a partiumi törvényszaknak helyszíneként még egyedül Kolozsvárt nevezik meg. Itt azonban még a 16. században is szokásos hat törvényszak szerepel, kettő-kettő minden rendi nemzetnek, „úgymint az nemességnek Szent Lukács octavája és Reminiscere vasárnap, az magyarországi atyafiaknak prima decembris és Szent György octavája, az székely atyafiaknak Vízkereszt octavája és prima junii _” EOE VII. 25 2. p. A terminusok számának és helyszínének 16-17. századi változása egyébiránt szinte teljesen feltáratlan. - Beszterce városa a medgyesi törvényszakra érkezett udvamép élelemellátásában is részt vett. 1637. február 11. Fogaras. I. Rákóczi György Beszterce városnak. MNL OL X 1249. 1637/No. 28. (454. tekercs).
