Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása Kolozsváron a 15. század közepén
Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása... 13 sőt, apja, Albert pénzveretei mindenkinek rendelkezésére álltak. Figyelembe véve, hogy V. László csak 1453-tól gyakorolta a királyi hatalmat, és ekkortól részesítette a várost különféle kedvezményekben, az 1449-ben elhelyezett címernek kétségtelenül valamilyen más politikai üzenete volt. A városfalhoz hasonlóan izgalmas világi vonatkozású heraldikai program lepte el a plébániatemplom nyugati főbejáratának ívmezejét is.9 Közvetlenül sárkányölő Szent Mihály alakjának konzolja alatt egy sast ábrázoló címer alsó fele látható. A címerpajzsot karéjos keret szegélyezi, a karéjokat mérmüves dekoráció tölti ki, az egészet pedig szalagfelirat veszi körül. Eszerint a címer és a vele szerves kapcsolatban álló Szent Mihály-ábrázolás 1442-ben készült, a címer pedig feltételezhetően Zsigmond római királyi vagy császári sasát ábrázolja. A jobb oldalon található másik címer két mezőre oszlik: az első hármashalmon kettőskeresztet, a második a vágásos magyar címert örökíti meg. A két magyar címer ilyen kombinációja első alkalommal éppen abban a periódusban, I. Ulászló pénzein jelent meg. A kapun található címer nem más, mint az I. Ulászló dénárjain előforduló címer pontos mása, illetve annak tükörképe. A magyar képzőművészetben először Kolozsváron találkozunk e címer képi megjelenítésével, sőt, a dénárokon túlmutatva, itt a kettőskereszt már a hármashalmokon található. E címer kifaragására I. Ulászló alatt, de akár uralkodása után is sor kerülhetett. Magyarország címerének társa a kapu timpanonjának harmadik címere. A négyosztatú pajzs első mezejébe a cseh oroszlán, a másodikba a magyar vágások, a harmadikba a morva sas, a negyedikbe pedig az osztrák pólya került. Sokan, tévesen, Zsigmondnak tulajdonították ezt a címert is, amit egyértelműen kizár az osztrák címer, Zsigmond ugyanis soha nem volt osztrák herceg. A harmadik címer kétségtelenül Habsburg Albertre, vagy fiára, V. Lászlóra utal. Az I. Ulászló-féle országcímerhez hasonlóan itt is tükörképről van szó, ebben a sorrendben pedig mindkét Habsburg uralkodó több pénzén előfordul. A kaputimpanon két alsó címere tehát nem csak formai szempontok alapján rokon egymással, hanem mindkét esetben a bizonyára mintául szolgáló pénzveretek tükörképét rögzítik. Datálásukat illetően csekély a valószínűsége, hogy Albert korában faragták volna ki őket. Figyelembe véve az 1. Ulászló alatt elterjedt országcímer típusát, inkább az ő halála utáni évek jöhetnek számításba. Mivel igen közeli formai rokonságban állnak a várfal címerével, bizonyára 1449 körül készülhettek, ugyanabban a műhelyben. Ezek a formai sajátosságok jelennek meg különben itj. Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágján is. A hosszanti oldallapon található vágásos címer hasonló típusú négykaréjos keretbe van foglalva, sőt, ez esetben a címertől balra egy i vagy 1 betűre is érde9 LUPESCU 2012b. 177-214. p.
