Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
136 Királyi, fejedelmi jelenlét A fejedelmek szászföldi látogatásait vizsgálva érdemes először az erdélyi országgyűlések helyszíneit áttekintenünk.34 Ebből kiderül, hogy az erdélyi szász városok közül a 16. században csak a központi fekvésű Medgyes és kisebb mértékben Segesvár szolgált jelentős számú diéta otthonaként, míg a szászság legnagyobb városait ilyen célra alig vették igénybe, amiben alighanem Szeben, Brassó és Beszterce perifériális földrajzi helyzete is közrejátszott. A tendencia a következő, Gyulafehérvár egyeduralmát hozó fél évszázadban sem változott meg gyökeresen. Ami Besztercét illeti, az oszmán vazallus fejedelemség egész fennállása alatt mindössze hat országgyűlést tartottak itt: 1575-ben, 1610-ben, 1622-ben, kettőt a 17. század közepi nagy válság idején: 1659-ben és 1661-ben, végül egyet 1668-ban.35 A fejedelmeknek a legnagyobb szász városokba tett látogatásai tehát ritkán kapcsolódtak országgyűlésekhez. Milyen városi forrásaink vannak az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásaira? (1. táblázat) Mindenekelőtt Besztercének az 1615 és 1668 közötti időszakból fennmaradt, a városi jegyző által vezetett speciális számadáskönyve, amely kifejezetten az uralkodói tartózkodások költségeit gyűjtötte össze.36 Hasonló funkcióval bírt tehát, mint a kolozsvári zott Kassa és a fejedelem viszonyának elemzésével, az idealizáló ábrázolás mögül azonban csak néha bukkannak elő a tanulságos konfliktusok. KEREKES 1943. 120-149., 182-195. p. I. Rákóczi György szintén elfoglalta Kassát, ám itteni tartózkodásai nem nyúltak hosszabbra két-három hétnél. - Báthory Gábor szebeni akciója a fenti összefüggésben egy városi rezi- dencia/székhely kialakítására tett kísérletnek is tekinthető. 34 Medgyesen az egész fejedelemség kor folyamán 16 országgyűlést tartottak, Segesvárott tízet, Szebenben hetet, Brassóban pedig csak egyet. Adatainkat nem közvetlenül a mérvadó forráskiadványból (EOE), hanem az erdélyi országgyűlésekről a Corpus juris előszavában megjelent, kisebb korrekciókkal ma is használható összeállításból vettük. KOLOSVÁRI-ÓVÁRI 1900. XIV-XVI. p. A fejedelemség kori országgyűlések időszakonként változó helyszíneiről több helyen is találunk tömör elemzést. TRÓCSÁNY1 1976. 20-22. p.; TRÓCSÁNYI 1980. 396. p.; VEKOV 2001. 87-92. p. (Vekov csak az 1540-1613 közötti időszakot vizsgálja, az országgyűlés fogalmának tágabb definíciója miatt mégis lényegesen nagyobb számok szerepelnek itt, mint a Corpus jurisban. Az arányokban azonban nincs lényeges különbség.) - A fejedelmek országgyűlésekhez kapcsolódó kolozsvári tartózkodásairól: JENEY-TÓTH 2011. 16-17. p. 35 1575. december 6-10. EOE II. 568-573. p.; 1610. március 25.—április 3. EOE VI. 167— 179. p.; 1622. szeptember 29,-október 27. EOE Vili. 104-117. p.; 1659. február 26-március 26. EOE XII. 157-227. p.; 1661. április 23.-május 5. EOE XII. 495-506. p.; 1668. január 10.-február 3. EOE XIV. 291-334. p. 36 MNL X 1248. Beszterce város és kerület levéltára. Számadások. IV. c. Nr. 633. (311. film- tári tekercs). A Román Nemzeti Levéltár kolozsvári fiókjában (Arhivele Nationale Direcjia Judeteanä Cluj) őrzött eredeti kötet az eredeti, 19. század végi sorszámozás 1959 utáni módosítása miatt jelenleg a Primäria Oraçului Bistrita (POB) IV. c. Nr. 788. jelzet alatt található. — A fejedelmi látogatások költségeinek a szász városokban szokásos részletes könyveléséről röviden a 17. századi száz krónikás, Georg Kraus is megemlékezik: KRAUS 2008. 252. p.
