Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom felől provideáljon…” Fejedelmi reprezentáció Brassóban Bethlen Gábor látogatásai során
Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom...” 119 dégség ügyében. Mihelyst befutott a hír a fejedelem várható érkezéséről, a város - szemlátomást olajozottan, a régi rutint követve - megkezdte a felkészülés nem csekély munkáját, amelyről a város pénzügyeiért felelős városgazda precíz és részletes kimutatást készített.7 Megjegyzendő, hogy még mielőtt a fejedelem a lábát betehette volna Brassóba, már kezdetét vette a vendégfogadás szigorú szabályokat követő rituáléja. A város magasabb tisztségviselői - köztük a városbíró - ugyanis, illő módon tiszteletüket tették a fejedelemnél Fogarason, esetleg az útba eső Feketehalmon, Vidombákon, s ünnepélyesen invitálták a városba. A tisztelgő ajándékokkal felvonuló városi urak és Bethlen Gábor között az illendőség diktálta udvariaskodásnál azonban sokkal többről volt szó. Hiszen valójában már itt, a fejedelmi vendéglátás előszobájában megtörténtek az első pengeváltások a szuverén úr és a kiváltságolt alattvalók között, sorra véve a viszonyukban éppen esedékes konfrontációs pontokat.8 A fejedelem és kísérete ezt követően indult meg a város felé, ahol ünnepélyes keretek között, ágyúlövéssel üdvözölve fogadták őket - mint alább látni fogjuk, jobb esetben. Ennek elmaradására is van példa, bár ez a szokásrend szigorú megsértését jelentette, s a kortársak értelmezésében is a fejedelem és alattvalói közötti békesség megbomlására utalt.9 A befogadott udvamép létszáma állandó vita tárgyát képezte, hiszen a fejedelem minél több, a városiak pedig minél kevesebb „Gesindelt” (nép/csőcselék) kívántak a falakon belülre ereszteni. Irányszámnak elfogadhatjuk a 400 fős határt, 1613-ban ennyiben ma7 A helyi adminisztráció sajátságaként Brassóban a fejedelmi látogatások költségeiről nem készült külön feljegyzés, a szokásos időrendi sorrendet követve besorolták őket az éves városi kiadások közé. Mindenesetre elmondható, hogy a korlátozott időtartamú fejedelmi látogatások dokumentációja viszonylag kompakt egységként emelkedik ki a jellemzően igen részletes számadás adatfolyamából. Ennek ellenére néha előfordult, hogy a városgazda és a számadásokat végleges formába öntő jegyző későbbi dátumra jegyzett be egy-egy kapcsolódó kiadást. A szász városi adminisztráció helyi eltéréseivel kapcsolatban lásd még Szabó András Péter e kiadványban megjelenő írását. 8 A városgazda számadásaiban a fejedelem elé siető brassói személyek illusztris névsora mellett a találkozók körülményeit megvilágító egyéb adalékokat is találunk. Gyakorinak mondható, hogy a hivatalos fogadóbizottságot megelőzve néhány tanácsúr megjelent Fogarason vagy a fejedelmi táborban, hogy az aktuális ügyekről és a látogatás örökösen vitatémát képező részleteiről tárgyaljon. Az akár több napig is elhúzódó „kiszállás” során a városiak apró figyelmességekkel - gyümölccsel, mazsolával, hallal - udvaroltak Bethlen Gábornak. Emellett saját szükségleteik kielégítéséről is körültekintően gondoskodtak: kiszolgáló személyzetet és bőséges élelmiszerkészletet vittek magukkal. A kapcsolattartást a kint lévő urak és a város között futárok biztosították. Vö. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20. föl. 353-354.; V/21. föl. 308-310.; V/22. föl. 105. 603. 9 Erre vonatkozóan különösen érdekes Hegyes András helyzetelemzése, vö. HEGYES 1909. 493. p.
