Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései

Szirtes Zsófia: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.

475

ban a király nevezte ki.30 A 14. század elejétől kezdve a Szeben város által választott városbíró és a király által kinevezett királybíró egymás melletti működéséről van tudomásunk.31 Szeben város 1464-ben, I. Mátyástól (1458-1490) nyerte el a szász ispánként is működő szebeni királybíró választásának jogát. A választott királybíró hivatala életre szólt, a beiktatáshoz azonban az uralkodó jóváhagyására is szükség volt. Ez a gyakorlatban több személy jelölését jelentette, amelyek közül az uralkodó egyet erősített meg hivatalában.32

A szebeniek tehát saját érdekeik szerint magyarázták az Andreanumot, amikor a szabad királybíró-választási jogukra hivatkoztak, hiszen a szász ispáni méltóság nem sorolható a többi törvényhatóság szabadon választott királybírái közé. Erre a félreértelmezésre egy kortárs szebeni szerző, Johannes Kinder is felhívta a figyelmet.33

Tény, hogy a 17. századi Erdély törvénykönyvei is biztosították - elméletben - a szabad választást, amely ugyancsak az uralkodó általi megerősítéssel párosult. 1. és II. Rákóczi György ( 1630-1648; 1648-1660) fejedelmi kondíciója szabad hivatalnokválasztást említ a szászok esetében - fenntartva a fejedelem fennhatóságát.34 A 17. század második felében Barcsai Ákos (1658-1660), Kemény János (1661-1662) és Apafi Mihály (1661-1690) fejedelmi kondíciójában is szerepel a szász királybírák szabad választása azzal a kitétellel, hogy a szebeni királybírót a fejedelem erősíti meg hivatalában, mivel az a szászok ispánja (Comes Universitatis Saxonicae).35 A szebeniek által kívánt eljárási módot támasztja alá Michael Agnethler (1640-1645) és Johann Haupt ( 1685— 1686) megválasztása.36 Johann Seivert szerint a Johann Zabanius előtti királybíró, Valentin Franck von Franckenstein is választás révén nyerte el hivatalát 1686. február 14-én, majd a választást a fejedelem 28-án megerősítette.37

A Gubernium érvelése kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy az említett fejedelmi kondíciók nem tesznek említést több személy jelöléséről; ez azonban nem zárta ki annak gyakorlati megvalósulását. Mathias Semriger szebeni királybí30 „Volumus et etiam firmiter praecipimus, quatenus ipsos nullus iudicet nisi nos vel comes Chybiniensis, quem nos eis loco et tempore constituemus.” UB 35. p.; GÖLLNER 1979. 38- 40. p.

31 MÜLLER 1941.29-30. p.

32 MÜLLER 1941. 199-201., 207. p.; Vö. ROTH 2006. 7. p.; JAKAB 1871. 17-18. p.

33 Ld. később.

34 Approbatae Constitutiones Pars II. Tit. I. Art. 5. XIV.; Vö. Uo. Art. 6. XIV.

35 Compilatae Constitutiones Pars II. Tit. I. Art. 1. XVIII., Art. 4. XVIII., Art. 5. XVIII.

36 Zimmermann 1884 541,545. p.

37 SEIVERT 1783. 417. p. Franck megválasztására sem Zimmermann, sem a fennmaradt szebeni tanácsülési jegyzőkönyvek nem tartalmaznak adatot. Vö. ZIMMERMANN 1884.; Inventarul Sibiu; HR Protokoll Bd. 9.